Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Más is érez vagy érzett már így? Hogy tört ki belőle?
Sosem volt szerencsém a szerelemben. Soha nem kaptam viszonzást. Mindig minden nő elutasított. Így már abszolút nem próbálkozok. Teljesen elment a kedvem az egésztől illetve senki sem tetszik már. Abszolút közömbös lett nekem minden nő. Nem csorgatom a nyálam mint a többi csávó. Abszolút kerülöm a kommunikációt is velük mert egyáltalán nem érzem azt hogy bármelyikkel is lenne valami közös témànk. Elképzelhetetlen hogy barmelyikkel is egymásra találjunk. Egyrészt a bennem is kialakult elutasítás miatt másrészt a fentebb említett,ok miatt hogy rohadtul nincs kedvem illetve értelme beszélgetnem velük.
Ki lehet ebből egyszer kecmeregni? Nem mintha törekednék rá mert nem érdekel csak kíváncsi vagyok hogy aki ebben volt már az hogy élte meg és mennyi ideig tartott, és mi hozta el a változást? Megérte?
válasza:
válasza:Hasonloan vagyok-igaz, en a masik nemet kepviselem.
Evekig probalkoztam, normalis(nak tuno) ferfiakkal, a vegen mar nagyon alacsonyra tettem a lecet, megis mindig megszivtam.
Most pl. masfel honapja a csaladomtol tavol rekedtem (virushelyzet), barataimat sem lattam lassan honapok ota- az onlibe kommunikacionk is elsorvadt. Ezek melle, akivel ismerkedtem egy ideje (teljesen atlagos, semmi extra, kicsit szerencsetlenebb ferfi- mielott jonnetek az "alfahimek ilyenek,miert nem a szinteden stb" szoveggel) kb offolt, mert egyik haverja beszervezett neki egy muhajas, muszaju, mukormos butacska 20 eves csajt... En meg megkaptam az oh, ez legyen inkabb csak baratsag dumat.
Egyszeruen nem eri meg, ugy erzem. Belefektetem az idot, a figyelmet, torodest stb. es ez ilyen "alap" mert ugye a no, az foleg adjon. Es a vicc, h nem eloszor fordul elo.
Tisztelet a kivetelnek, de csalodtam a ferfiakban (eskuszom, mindig a "szintemen" ismerkedtem), egyszeruen nincs kedvem ujra es ujra felepiteni magamban a bizalmat, amit aztan egy fel delutan alatt lerombolnak, mint ovodas a homokvarat.
Ezek utan mar en sem feltetlenul ugy allok a masik nemhez, ahogy kellene. Egyre inkabb bezarkozom emiatt es epp ezert lesz egyre nehezebb.
A napjaim teljesen egysikuak. Felkelek, embert varazsolok magambol, bemegyek a munkahelyemre, 8 oran keresztul tettetem, hogy minden szuper, hazajovok, fozok, eszek, tornazok (olvasom, filmezek..de basszus, honapokon keresztul unalmas minden)...es kb varom a halalt.
Minden egyes nap. Ujra es ujra es ujra es ujra...Robotnak erzem magam- mondjuk az jobb lenne, mert akkor legalabb maganyos nem lennek.
válasza: válasza:3#
Én is a "miért nem keresel a szinteden?" "miért nem a normális egyszerű fiukat keresed" dolgokat szoktam mindig ilyenkor írni, de a hsz-et végigolvasva megsajnáltalak, nem zaklatlak ilyennel
Annyira őszintének tűnik a kétségbeesésed mint a többi srác hozzászólónak (viszont egy srácnál az ilyet sokkal könnyebben el lehet hinni) mert látszik hogy pont ugyanazokat a lelki fájdalmakat éled meg, hogy a kedved megy el az egésztől, ez pedig kikezdi a lelkedet is mint nekünk is.
De azért csak biztatnálak hogy nőként még mindig több reményed lehet, csak legfeljebb neked kell kitartóan megdolgoznod a sikerért (ami a boldogság jelen esetben)
Dehogy mi hajtson, motiváljon addig amíg el nem éred a célod, azt neked kell megtalálnod magadban, mi magányos férfiak is pont ezt a mellékutat keressük, mert sóvárgással ugye nem lehet boldog és magabiztos az ember
27/F
Utolsó hozzászóló.
Nem akarlak megbántani de ilyen esetben ez a magadban keresd az utat és egyéb demagógia, meg ideológia csak fárasztó és dühítő mint sem segítő. Ezt már rengeteget hallottam ilyen esetek megoldása gyanánt de hasztalan. Ha annyira így működne ez akkor senkinek sem árnyékolná be így az életét. Márpedig aki ebben szenved és újra és újra kudarc a próbálkozása az semmiből sem tud erőt meríteni és pozitívan hozzáállni. Egy egy nagy pofon akár évekre is elveszi az ember kedvét az ismerkedéstől, és ha utána mégis valami miatt megpróbálja és megint csak pofonokat kap akkor sajnos az marad hogy inkább lemond az egészről. Én mindig olyankor kaptam a visszautasítást amikor az illetővel több hónapja ismertük egymást és azt hittem hogy a másik oldalon is megvan ami nálam
A végére mindig beleszerettem az illetőbe, és az ilyen helyzetben történő visszautasítást nem kis idő feldolgozni csak a gond hogy a sokadik ilyen után már nem is lehet feldolgozni. Csak cipeled magaddal. És igazából végleg elzárkózól az egésztől. Én ezért nem érzek már senkivel kapcsolatban felvillanyozódást hogy hú de jól néz ki szívesen megismerném.
Abszolút nem vált ki semmit egyik nő sem.
válasza:Én teljesen megértelek téged és a többieket is kérdező, hisz én is ugyanezzel küzdök!
Viszont nem ok nélkül írtam, annyi folytonos kudarc mellett kell legyen valami más ami segít feltápászkodni a földről
Például én most kezdtem el motorozni, remélem egy ideig segít, a következő pofon előtt. Kell valami ami feldob és találtam is!
válasza:A zene tényleg jó, viszont kell pár dolog mellé hogy ellazulj: vagy egy eltökéltség ami a zenei "katarzisélményt" hozza elő, vagy jó sok alkohol ami segít ellazulni
Viszont a zene nem lehet az egyetlen az nyilvánvaló számomra, kell minél több dolog egyszerre amik erőt adnak. Erőm így van, mindössze a világunkat uraló "ÉRDEKTELENSÉG"-et vagyok képtelen kezelni, ami főleg a nőkre jellemző, de sokszor férfiakra is
Úgyhogy inkább vagyok én is szívesen magam, mert én legalább nem hagyom cserben magamat, magamban bízhatok egyedül
27/f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!