A humorérzék szubjektív! Na de ennyire hölgyeim?

Amikor én vonzónak tartok valakit, akkor teljesen ráhangolódok(vagy összehangolódunk és ezért tartom vonzónak?), ilyenkor van, hogy képes vagyok olyanon is nevetni, hogy megdobom egy uborkával. Ha meg valaki egész más helyzetben akarna uborkával dobálózni, nagyon lenézném. Viccelődésnél nem csak a vicc számít, hanem a körítés és az eltalált helyzet is. Egy elvetélt nőnek nem mondod a csecsemő a kukában viccet, egy 19 éves kiscsaj meg szétröhögheti magát akkor is rajta, ha csak magában olvassa.

A viccnél nem csak a vicc számít, a helyzet, az alany és a mesélő is mind befolyásoló tényező. A pasi előnyben van, mert tudja mikor mit kinek kell benyögni, te meg nem vagy ennyire fejlett szociálisan hozzá, hogy felismerd.

Nem azért nevetnek, mert helyes a pasi, azért nevetnek, mert jókor mondta, jó embernek egy olyan személy, akitől viccelődést vártak. Minden passzolt, hogy a vicc üssön.

Humorérzék-ráérzel a humorra. Neked ez nem ment.

Ezen a megfogom a seggedet akkor nevetnék, ha pl szex előtt főzne valamit, én kijönnék a zuhanyzóból és a zsíros kezével el akarna kapni.

Vagy megdicsérném, hogy olyan a teste mint kingkongnak és olyan szőrös a füle is, erre berágna és kergetne nagy majmot játszva, hogy bosszút álljon, höhö, megfogom a segged, höhö

Kicsit tanulj még az emberekről

""megfogom a segged, höhö"

Ilyent "alfahim" nem mond, csak suttyó hulyegyerek.

A legtöbb humorista (stand up comedys) nem igazán vicces, csak nagyon jól tud ELŐADNI. Olyan történeteket is, amelyeket ha mondjuk egy átlag ember mond el, senki nem nevetne. A humoristák viszont tudnak MESÉLNI, olyan STÍLUSBAN, amely megnevetteti az embereket.

Illetve a közeg sem mindegy. Ha az ember elmegy egy humorestre, ott alapból arra számít, hogy jól fogja magát érezni, oldottabb lesz a hangulat és emiatt ha még alapból nicns is túl jó kedve vagy fáradtabb, akkor is valószínűleg jól fogja magát érezni és nevetni fog az akár szörnyen béna poénokon is.

Nyilván egy átlagos társaságban egy átlagos közegben sokkal nehezebb úgy előadni a dolgokat, hogy azok viccesek legyenek.

Erre jó példa pl. egy sörözős est valmilyen kocsmában a haverokkal, ismerősökkel. Az elején még senki nincs úgy, hogy nagyon dőlne belőle a hülyeség, de ahogy a társaság egyre többet iszik, úgy kezd feloldani és lesz az est végére a legkévséb sem vicces dolgokból hatalmas baromkodás. Legalábbis az esetemben így szokott lenni.

Számomra nem vonzó az ilyen primitív humor. Tök mindegy milyen jóképű a hapsi, ez teljesen lerombolja az összképet és azt is, ami vonzóvá teszi.

Persze, ez nem jelenti azt, hogy a kevésbé előnyös külsejűvel meg összejönnék csak azért, mert jó a humora.

Egyébként igen: a humorérzék szubjektív. Én pl. bevallom, nem szeretem a stand-uposokat (egyiküket sem), mert nem jön be ez a fajta humor. De ettől még tudok nevetni és szeretem a másfajta humort.

Hiába erőlködsz, nekem eddig csak ronda de vicces pasijaim voltak. Plusz nem mindenkinek ugyanaz a vicces, lehet, hogy ami neked annyira vicces, hogy megpusztulsz, az másból semmit se vált ki.

Amúgy ha a finom humor béna viccekből áll, akkor tök mindegy ki mondja. A korona előtt annyi roppant vicces fazont kellett egy nap meghallgatnom, hogy majdnem letéptem az arcom. Ezt ne magadra vedd, csak mondom, hogy van aki nem veszi észre, ha nem vicces. Pl én se vagyok az.