Ugye nem én vagyok az egyetlen, akinek a depressziójára az egyetlen gyógymód egy szerelmes barátnő lenne, de ez sosem következhet be a nagyon rossz anyagi helyzetem miatt?

Atya ég ... Hány éves vagy?

Ne sajnáltasd magad, hanem szedd ossze a darabkáid. Legyen célod és tegyél erte.

Hát pénzt kell szerezned, azt könnyű. Ha tanulsz, majd dolgozol, akkor lesz pénzed. Akár külföldre is mehetsz, könnyű nagyon.

De csajt szerezni nagyon nehéz, az lehet sosem lesz megint. Pénz nélkül 000 esélyed van rá, sok pénzzel viszont hajszálnyival több, de még mindig szinte semmi.

Akkor azért lettél boldog, mert nem a saját nyomoroddal foglalkoztál mindig, nem temetkeztél bele az önsajnálatban. Barátnő nélkül is menne ez, ha erős, életképes, motivált ember lennél.

Ha gazdag lennél se kezdenék egy depressziós emberrel.

Agyilag tedd magad rendbe. Járj pszichológushoz és ne szeddj gyógyszert, már ha szedsz.

Minden fejben dől el!!!

1) a saját bodogságodért legnagyobbrészt te vagy a felelős. Az emberek pont ezért boldogtalanok kapcsolatban is, mert a párjuktól várják a boldogságot, pedig a világ legtökéletesebb párkapcsolata is max 20%-ot ad a dolgokhoz, a maradék 80-at neked kellene megteremtened egyedül.

2) A környezetemben van 1-2 pár, akik mind a ketten elég csórók (vannak olyanok, akik egy pár nm-es szobában élnek ketten, mert annyit bírnak kifizetni). Szerinted a srác a pénzével szedte fel? És még csak nem is olyan jóképű gyerek, persze a csaj sem az az insta királylány.

"Én is hasonló helyzetben vagyok... Minden álmom, hogy nőm legyen :("

Paradox, de pont ezért nincs nőd!

Ha olyan dolgokra vágynál, hogy boldog életed legyen, olyasmit csinálj, amit szeress, élményeket gyűjts, fejlődj, egyfajta mellékhatásként megjelennének az emberi kapcsolatok is.

Ti viszont mindent a barátnő szerzésnek rendeltek alá, így savanyú, boldogtalan, unalmas életet élő emberek lesztek, mert majd a barátnővel biztos másként csinálnátok, de addig csak barátnő keresés van.

F

Ne haragudj kérdezō, de én konkrétan TAPASZTALTAM már hozzád hasonló embereket nem is egyszer: olyanokat akik rinyálnak amiatt, hogy mennyire szenvednek az egyedülléttōl, viszont ha közeledne hozzájuk valaki, akkor keresnék a hibákat és eltaszítanák az illetōt maguktól.

Ennyit errōl, nehogy azt hidd, hogy bárkit is érdekel az önsajnáltatásod. Nem ártana érett fejjel belegondolni abba, hogy te okozod magadnak ezt az állapotot.. amùgyis valójában nem az a bajod, hogy nincs senkid, hanem az, hogy mindig épp olyan barátnō kell, aki elérhetetlennek tūnik, viszont ha valaki ténylegesen veled akarna lenni, azt te is ellöknéd bunkó módon. Az élet nem kívánság kosár, nyugodtan vergōdj azon, hogy az álmaid nōje nem akar veled lenni, talán majd megunod azt is...