Mi ez a sok nyomorult kérdés?

Valaki úgyis rövidesen jelenti és törölni fogják a kérdést de azért hátha ez a válasz még elmegy.

Évekkel ezelőtt már mindenki feladata a hiszti brigád elleni küzdelmet. Régen ez egy jó kis oldal volt de már mindenki beletörődött hogy önkéntes lelkisegély es/vagy vicc oldal lett. Te is élvezd inkább a vitákat és az idióta próbálkozásokat mint hogy felhuzod magad.

Te most tenyleg ezen kattogsz vagy csak unatkozol?

Csak mert senki nem foglalkozik veluk...De te igen.

Szerintem akoknak ez embereknek ugy jo ahogy van! Lerazzak magukrol a feleloseget, h harcolniuk kelljen barmier de azert kellene is nekik na, ennek siras a vége!

Az ember néha csalódik és ilyenkor próbálja valahol kiadni magából a dolgokat. Nincs ezzel semmi probléma.

Én magam is most vagyok túl egy csalódáson. Plátói szerelem, tudtam, éreztem, hogy nem kellene többet bele gondolni, mégis ott volt az érzés, hogy van valaki aki érdeklődik, gondol rám. És nyilván szar szembesülni azzal, hogy valójában az egész vonzalom csak az én fejemben létezett és hogy továbbra is egyedül vagyok.

Ja és:

Pénz keresek, 400+ ezer havonta, irodai munka. Van autóm, nem vagyok mamahoteles, "kilépek" a lakásból, hiszen rendszeresen találkozom a barátaimmal, heti szinten túrázom, így ismerek meg rendszeresen embereket. Vannak céljaim hosszabb és rövidebb távon, nem vagyok kapcsolatfüggő, nem vagyok depressziós, alapvetően boldog embernek mondom magam. Azt sem mondhatom, hogy ne lennék jó társaság, hiszen szokták keresni a társaságomat, de egyszerűen kapcsolat az nem jön össze.

Tény, hogy alapból nem a legjobb adottságokkal indulok és sok mindenen is kellene változtatnom, igyekszem is, de ettől még néha teljesen össze omlok, mikor realizálom hogy 30 évesen senkim nincsen.