Szerintetek miért csúsznak ennyire gyakran félre az önkritikák/önismeretek?

Egyetértek veled, én sem értem, hogy miért nehéz az önismeret. Teljesen tisztában vagyok azzal, ki vagyok, mi a jó, és mik a rossz tulajdonságaim. De nézz körül az oldalon, a többségnek az önismeret az, hogy "miért a piros szín a kedvencem? miért a punk zenét szeretem?".

Aztán vannak azok, akiknek folyamat kell az inger, mert ahogy írod, 0-24-ben össze vannak zárva magukkal, és nem akarnak gondolkozni ilyen "semmiségeken", hogy önismeret.

Vagy egy asszem tegnapi példa, ahol a kérdező lány azt mondja, ha ő nemet mond, az nemet jelent. Csak nem nagyon mer nemet mondani senkinek. Ez totál ellentmondás, és nem veszi észre.

Nem érdemes nekik semmit sem mondani, mert mindenkinek saját magának kell rájönnie hogy min érdemes e változtatnia.

Elhiszem hogy ez téged érdekel, de ez az ő problémájuk.

Kár ebbe beleszólni, úgyis a saját feje után megy mindenki, és ez így van jól.

Mindenkinek más tetszik, ezt vedd figyelembe.

Neked sem esne jól, ha megmondaná valaki, hogy teljes átalakuláson menj kereszetül, és akkor majd jönnek a sikerek. - Mondanád rá hogy oké, de az már nem én vagyok, én ilyen vagyok, így érzem jól magam. -