Igaz az rátok is, hogy akkor találtatok párra, amikor egy állóvízből váltott az életetek más irányba?

Nálam így volt. Egy költözés indította be a dinamitot. Előtte évekig egy adott albérletben laktam, két állandó lánnyal, akiik közül az egyik már nagyon nem tett jót nekem. A másik lánnyal nagy, nagy hezitálás után eldöntöttük, hogy a szakadt lakótelepi lakásból, még ha drágább is, költözzünk jó környékre, szép lakásba, jobb körülmények közé, mert már éjjel nem tudtunk aludni három hónapja. Nyáron ugyanis alattunk egy közeli kocsma vendégei randalíroztak. Végre mentünk, és utána tényleg minden hónapban valaki randira hívott. TÉNYLEG! Előtte meg már másfél éve nem. Aztán végül a December nyert, mert Szeptember, Október és November esetén határozottan NEM volt a megérzésem. Végül December lett életem párja, gyermekeim apja.

Ja, és a régi lakásban sehogy sem tudtam kiheverni másfél év alatt sem egy srácot, aki hülyített, néha találkozgattunk, de komolyat nem akart. Nagyon rossz volt már az állóvíz.

A munkahelyemen köteleztek egy főiskola elvégzésére. Úgy éreztem, nem fér bele az időmbe, nem részletezem, de mivel vidékre kellett utazgatni és kutyáim voltak, nagyon nehéz volt megoldanom, szóval nem örültem az egésznek.

Aztán kb. a 2., 3. alkalommal a buszmegállóban találkoztam egy sráccal, aki ismerős volt az osztályomból. Levelező, tehát nem láttuk mindennap egymást. Gondolkoztam, hogy úgy tegyek, mintha nem ismerném fel vagy köszönjek? Köszöntem és így alakult, hogy végigbeszélgettük a 2 órás utat, a nagy beszélgetésben jelezni is elfelejtettünk, ezért az egész busznyi főiskolás egy megállóval arrébb szállt le, mint kellett volna.:) Először csak azért maradtunk a neten kapcsolatban, mert munka mellett nem mindig jutott le az órákra és ígértem neki anyagokat. Nagyon hamar napi szintű telefonálgatás, levelezés lett belőle. Én benne voltam egy borzalmas élettársi kapcsolatban, aki inkább lakótárs volt. Szóval nem volt egyszerű szituáció, de 3 hónap non-stop netes együtt tanulás után nem volt kérdés, hogy többet akarunk egymástól. Ő lett a férjem és a kislányom apukája.