Mikor fogják már megérteni sokan hogy a "Szia mizu micsi hogy vagy" elég unalmas kezdés egy beszélgetéshez? Szerintem nagyon gáz és ezt nem csak én gondolom így.

Én meg azt nem értettem, hogy a semmiből mire föl várja el egy nő is, hogy őfelségének külön kérvényeket és Adyt megszégyenítő nyitólevelet írjak.

Könyörgöm, az égvilágon semmit nem tudok arról a nőről, csak egy fénykép van róla (mert ugye a legtöbben ki sem töltik az adatlapjukat normálisan). Így pedig mire fel várnak el újságírói szintű bemutatkozóleveleket?

Régebben én is kreatív voltam és szép udvarias leveleket írtam, de 90%-ban le sem tojtak, semmi reakció. Azóta csak köszönök és ennyi. Amelyik nő még arra sem képes, hogy vissza köszönjön, abból nem kérem. Alapvető emberi tulajdonság, hogyha valaki köszön, akkor visszaköszönök neki. Ha írok egy "szia"-t vagy "hello"-t és még arra sem képes egy nő, hogy visszaköszönjön (márpedig a többség nem) akkor ott nincs miről beszélni. Ha ők még annyira sem veszik a fáradságot, hogy visszaköszönjenek, akkor mire föl fektessek én be bármekkora energiát is őhercegnőségének kegyeiért?

Sose kezdtem így, mégsem kapok választ.

Sőt, mikor tőlem kérdezte ezt egy nő, hogy mizu, akkor is hiába válaszoltam neki bőven, nem válaszolt. Tehát simán nekem van igazam!

Aswad05 válaszait általában nem osztom itt, de most nagyon igazat írt!!!

Ezer éve társkeresőzöm kisebb-nagyobb szünetekkel és ez a tapasztalat. Nagyon ritkán tud kialakulni egy párbeszéd. Az, hogy egyáltalán nem reagál, az oké, valami nem szimpatikus neki, de iszonyat sokan nem képesek egy mondatot leírni, micsivel vagy anélkül.

#2 inkább paródia lehetne belőle. Arra viszont nem jöttem rá, hogy mi az a pervivok.

Az a gond szerinten a micsi és társaival, hogy a "tartalomnál" már csak a forma az alávalóbb. Ilyenkor mindig elkezdek töprengeni, hogy vajon mire fordítja azt a temérdek szabadidőt, amit a "mit csinálsz" rövidítésével spórol? Merem remélni, hogy a rák ellenszerét kutatja.

Sokan soha nem fogják megérteni. Akik velem próbálták, azokat ugyan próbáltam rávezetni, de hiába.

Van az úgy, hogy egy társalgás ellaposodik, de, h ilyen laposan indul...

Amíg érintett a dolog, se írtam regényeket, de kb ennyit biztosan.

Erre, ez mizujs válasz nem válasz.

Mert mi értelme hosszú személyre szabott sorokat írni amikor a 90%-ra nem jön semmi válasz? A sakkban is egy lépéssel kezdesz, nem rögtön ötvennel. Gondolom neked sem lenne türelmed ehhez. Attól mert sziával köszön valaki és nem rögtön fél oldalas bókokkal kiegészített személyre szabott dumával, honnan vonod le, hogy valaki nem intelligens és kreatív? Pont, hogy az, mert nem pazarolja az idejét. Ha majd válaszolsz és kialakul a beszélgetés akkor majd lehet lesz belőle több is. :D

Pont ez a baj, hogy így mentek fel nők a társkeresőre... ezer elvárással :D Amikor már az sem tetszik, hogy ki hogyan meg mit ír.

Ja persze ha meg valaki fél oldalast ír, akkor meg az lenne ám a baj. Akkor túl érzékeny, túl sokat ír, jajj nem is ismer és már nyalizik, túl intellektuális stb. stb... Hagyjuk már ezt :)