A 35 felettiekre miért úgy néz a társadalom java, hogy, , hol a család, hol a gyerek"? Ha nincs, akkor meg Jesszus, te mit csináltál eddig, selejtes vagy, netán a saját nemedet szereted?

Mert addigra a többség már szépen elrontotta az életét. Persze nem mindenki, van, aki megtalálja a számítását.

Csak az kezd el másokat b*sztatni ezen kérdések ügyében, akinek nincs rendben az élete. Mert akinek rendben van, az nem foglalkozik a másik emberrel. És ez ennyire egyszerű.

Mindenki úgy éljen, ahogy NEKI jó. Aki családot, gyereket akar, találja meg az erre megfelelő személyt, aki szintén így szeretné, és csinálják. Aki meg nem akar családot, annak ne legyen. Jó lenne más egymást békén hagyni.

Az emberek többsége szeret másokkal foglalkozni a saját élete helyett. Az ilyen típusoknak sosem lesz "elég" a válasz, mert mindig lesz kérdése, pl. ha már van párod, hogy mikor költöztök össze, ha az megvan, mikor lesz esküvő, ha az megvan, miért nincs még /mikor lesz gyerek stb.

Én is 35+-os vagyok, és érzem, hogy furabogárnak tartanak, mert nincs férjem (párom se) pláne hogy nő vagyok. De nem érdekel, mert nem szomorú az ábrázatom, inkább kellemes. A párkapcsolatra irányuló kérdéseket határozottan kezelem, vagyis majd lesz, ha eljön az ideje. Ezen felül nem érdekel, hogy ki milyennek tart és mit gondol rólam, azokkal nincs túl sok kapcsolatom, akik a magánéletemen rugóznak. A barátaim elfogadnak így is, és nem tartanak kevesebbnek, csak mert egyedül vagyok.

Én soha nem foglalkozok ilyen szinten mások véleményével, ez egyáltalán nem kötelező.

Csak a társadalomnak maradi elcseszett a gondolkodása.

Párom 38 éves, de max. elvétve vetik fel neki, hogy miért nincs még gyereke. Az emberek nagy része nem faggatja. Selejtesnek meg pláne nem tartják.

Én 30 éves nő vagyok, engem többet faggatnak, mint őt, hogy miért nem szülök már.