Minden ember fèl a magànytol?

Nem. Bármilyen meglepő is, kérdező, vannak egészséges lelkű emberek is.

Én nem félek. Nagyon sokáig voltam egyedül, minimális összeköttetéssel az egyetlen barátommal, aki kiment külföldre. Rajzoltam, csomó sztorit írtam, edzettem, tanultam, rengeteget olvastam és fórumoztam(nem gyakori, szakmai fórumok). Nagyon nehéz volt meghoznom változtatás irányába a döntést, mikor a páromat megismertem és randizni kezdtünk. Sokáig szívesebben lettem volna otthon, egyedül, nem nagyon törekedtem az ismerkedésre, nem akartam. Őt is csak úgy ismertem meg, hogy segítettem neki valamiben, ami után legszívesebben leráztam volna. Mostanra kicsit felengedtem, de ha valahogy visszazuhannék megint oda, rövid időn belül ugyanott tartanék, ahol előtte 6 évig. Ja és aszexuális vagyok, a szexre nyitott, de kifejezetten sosem vágytam rá, csak úgy elvoltam vele.

Nem mindenki. Vannak akik egész jól elvannak egyedül.

Hat oszinten szerintem nem. Marmint tok jo egyedul is. Nem parancsol senki, azt fozol azt eszel amit akarsz. Jatszhatsz egesz nap. Oda mehetsz azt csinalhatsz ami neked jol esik. Nehez eljutni arra a szintre hogy mar a tarsadalom se erdekeljrn, de ha elerted onnan minden megvaltozik. De egy dologban nem ertunk egyet. A magany az amikor azt erzed h ehyedul vagy es szukseged van masokra. En arrol beszelek amikor egyedul vagy es nincs szukseged masokra.

Én már nem. Nagyon-nagyon sokat vagyok magamban.

#3 Jé egy aszex, üdv haver:D

Rám már 21 évesen rámtört

Én nem, lexarom a magányt, szembeköpöm és kiröhögöm, ha elém kerül. :))

Nem, de az is tény, hogy sokkal jobb nem egyedül lenni.