Nektek jó a kapcsolatotok a szüleitekkel meg testvéreitekkel ha vannak? Szerintetek a családdal való kapcsolat mennyire hat ki a társkeresésre?

Nekem a szüleimmel kifejezetten jó a kapcsolatom (főleg anyával). Egy testvérem van (fiú), vele hol ilyen, hol olyan, összességében nem rossz, de alapvető dolgokban nagyon különbözünk, és ez sokszor kijön. A második kérdéssel mire gondolsz? Így, hogy nem párkapcsolatot kérdezel hanem társkeresést, nekem kissé értelmezhetetlen a kérdés. De szerintem nem nagyon hat ki, ha pl.csak a tesómat és engem vesszük, nagyon mások vagyunk “társkeresés” szempontból, két véglet, ég és föld, pedig ugyanazok az emberek ugyanolyan jól neveltek fel minket.

22/L

A szüleimmel nagyon jó, főleg édesanyámmal. Apuval is jóban vagyok, de anya az, akinek bármit elmondhatok, és akit elsőként hívok, ha valami nyűgöm van, pedig már felnőtt vagyok bőven. Egy 4 évvel idősebb bátyám van, vele leginkább semmilyen kapcsolatom nincs. Amikor együtt laktunk, akkor is annyi volt az össz kommunikáció köztünk, hogy "Heló!", meg "Kell-e valami a boltból?". Most szomszédok vagyunk, kb. ugyanez a szint. Ha mondjuk megkérem valamire (múltkor pl. arra, hogy hozzon nekem valamit a patikából), akkor persze, megteszi. De nem szoktunk beszélgetni, közös programot csinálni.

A társkeresésben nem tudom mennyire befolyásoltak ezek. A szüleim mindig is engedékenyek voltak, mert alapvetően megbízható gyerek voltam. Az első két párkapcsolatom távkapcsolat volt, és akkor még bőven suliba jártam, saját keresetem nem volt, de mindig fizették az utazgatásom a páromhoz. A választottjaim is mindig elfogadták, nem volt ebből sosem probléma.

Mióta nem élünk együtt teljesen jó. Távoli de nincsenek konfliktusok, jól megvagyunk. Sosem volt igazán szoros a kapcsolatunk.

A társkeresésre ezerféleképpen kihathat. Például ha valakinek nagyon közeli és jó a viszonya a szüleivel az nehezen tudja azt megérteni és elfogadni, hogy nem mindenki mintaszülőkkel nőtt fel. Hogy vannak szülők akik rászolgáltak arra, hogy a gyerek ne tartsa velük a kapcsolatot vagy rossz legyen a viszony. Ha egy ilyen ember összeakad valakivel akinek kifejezetten rossz a kapcsolata a családjával akkor szerintem ez nem lesz túl szimpatikus neki. Illetve az ilyen emberek részéről sokszor elvárás, hogy a párja is odalegyen az ő családjáért amiből szintén nem kevés konfliktus lehet mert attól, hogy ő imádja a családját nem biztos, hogy te is képes vagy rá.

Ugyan ez a másik oldalról is, akiknél mondjuk soha nem volt szokás a családi program, az összejövetelek az nehezen fogja tolerálni ha a másik fél állandóan a szülőkhöz akarja ráncigálni. Vagy ha éppen nem akarja akkor a szülők fújnak rá, hogy dehát miért nem megy. De az is lehet, hogy az egyik fél a közösen eltöltött időt lehetetleníti el mert mondjuk minden hétvégét a szülőkkel akar tölteni.

Most nyilván szélsőségeket írtam le amik nagyon nem egészséges szülő-gyermek kapcsolatok. De sajnos bőven előfordulnak ilyenek is amikor az egyik fél egyáltalán nem tudott a szülőkről leszakadni. Igazából csak akkor van baj ha a két fél hozzáállása teljesen eltérő a családi dolgokhoz. Némi intelligenciával meg empátiával simán áthidalható de lehetnek belőle konfliktusok.

Nekem több testvérem is van, viszonylag jó a kapcsolatunk, édesanyámmal is.

Ennek ellenére, kb úgy képzelném el ezt itthon, ha szőke, akkor miért nem barna, ha barna, akkor "jaj hát csont és bőr ez a lány" érthető gondolom, nem sorolom. Illetve nem mindenki részéről, de azért kapnám az ívet 🤷🏻‍♂️

Persze ez engem nem zavarna, meg tudnám védeni magam/magunkat, és nyilván kiállnék az aktuális párom mellett.

A szülők befolyása azért más kategória szerintem. Láttam már olyat, hogy szétszedtek egy párt, vagy a szülő-"gyerek" kapcsolat ment tönkre. Nyilván ki lehet védeni.

Volt olyan tapasztalatom, hogy azt mondtam, ha minden 110%-on működne, akkor sem mennék bele az adott kapcsolatba, a szülők miatt. (Igen nagy egzisztenciális rés lett volna, és a csaj is mondta, hogy hát nem irigyelne, ha találkoznom kellene az apjával. Voltam olyan szerencsés, hogy az első randin sikerült összehozni a bravúrt😅)

Nekem ezek a tapasztalataim, de szerintem nem törvényszerű, hogy a családi háttér miatt ne működhetne, ha igazán szereti egymást két ember és boldogok együtt.

Jó a kapcsolatom a szüleimmel, de nem érzem, hogy ez bármilyen összefüggésben lenne a társkereséssel.

Ettől még nem megy könnyebben, hatékonyabban.

Apám meghalt, de egy barom volt, szóval nem hiányzott soha gyerekkoromtól kezdve.

Van egy tesóm ő külföldön él már 11 éve. Kb évente 1x ha találkozunk.

Igazából már csak anyum van, van egy családi ház, kettészedtem, alsó felső szint külön külső bejárattal, mint 2 lakás.

Tesóm lemondott a javairól és az örökségről.

Szóval egész jól jártam.

A család többi tagjával hosszú évek óta nem tartjuk a kapcsolatot.