Szerintetek biologiai vagy inkabb szocialis kenyszer a tarskereses?

Egyedül számkivetett?

Bármi sikert elértem eddig életemben, azt nő társasága nélkül értem el. És eddig 3komoly kapcsolat mögött állok, ebböl egy lelkileg rombolt le, kettő pedig lelkileg és egzisztenciálisan is.

Egyedül lenni áldás.

Egyik sem.

Nem azért akarsz társat találni, mert a társadalom másképp tekint rád, hanem mert eleve meg akarsz felelni a társadalmi elvárásoknak. Egyrészt.

Másrészt pedig azt hiszed, hogy a boldogság külső dolgokban rejlik (emberek, tárgyak).

#2

Szerintem azért nem jó az okfejtésed, mert a kapcsolataid végkifejletét hozod fel érvként.

Igényed volt a kapcsolatra, többször is.

Szerintem mindkettő, de a monogám párkapcsolat inkább a társadalmi berendezkedés szüleménye.

Biológiai kényszer, a szex és az utódnemzés miatt. Viszont ha nem lenne társadalmi "elvárás" akkor az emberek nem nagyon élnének huzamosabb ideig kizárólag egyetlen másik ember mellett (házasság). Akkor inkánn az egyájszakás kalandok lennének mérvadóak, illetve az, hogy "potyogtassa" az adott illető az utódokat.