Lányok! Volt olyan, hogy olyan srác lett a párotok, akit egyszer már elutasítottatok, vagy barát zónába tettetek?

Engedd el.

Miért akarod eldobni a maradék méltóságodat is? Egy kapcsolat alapja a kölcsönösség, amit te kapcsolatnak hiszel az egyfajta rajongás és full egyoldalú.

az ilyeneknek max. a filmekben szokott jó vége lenni...

Volt, de nem barátságot éreztem iránta, valami többet, de nem mertem nég nyitni a pasi még hónapokig írogatott, hívott taliztunk szerelmes volt belém de sose volt túl nyomulos, bele szerettem. 5 éve vagyunk együtt.

Pasim*

Párom, férfi. Mindegy elírtam. :D

*Olyan

Sosem volt ilyen. Akire nemet mondok, arra okkal mondok nemet. Barátzónába meg nem tettem senkit, azt a bajt maguknak okozták.

Alapvetően az esetek 99%-ában el kell engedni az ilyet. A férjemen kívül nekem is mindig egyértelmű volt, hogy ha valakit elutasítok az el van utasítva és nyomós oka van. De vele egészen más volt, nagyjából én is úgy tudnám leírni mint a 4-es, éreztem valamit de nem voltam biztos benne, hogy ez elég-e egy kapcsolathoz. Meg nálunk azért voltak hátráltató tényezők mint 11 év korkülönbség, két borzasztó domináns, manipulatív természet és hasonló cukiságok. :D De nagyon szerettem vele lenni és ahogy egyre többet voltunk együtt úgy lettem egyre biztosabb abban, hogy ha vele nem akkor senkivel sem fog működni. Viszont ő sosem nyomult, nem próbált minden áron udvarolni meg nyáladzani, neki elég volt az, hogy elvagyunk és jól érezzük magunkat. Szerintem a nyomulással csak rontasz az esélyeiden, meg kell találni az aranyközéputat ahol kimutatod az érdeklődést, foglalkozol vele de nem vagy levakarhatatlan és nyálas.