Nők, elfogadjátok ha mivel a párotok vagy csak egy szimpatikus férfi keveset keres és ezért ha hazajon 4 orakor, akkor 6-10 ig másodallasban dolgozik, hogy biztosithassa a reszet a csaladi kasszaban?

Mi sem 300-as bérrel kezdtük, főleg nem mikor félállásban toltul egyetem mellett. És mégis megvoltunk úgy, hogy meg tudtunk húzni egy vonalat időben és térben, ahonnan már nincs az a pénz, amit beáldoznánk egymásért. Mióta ismerem a párom, szerintem csak 3x túlórázott vagy jött haza a munka miatt 7 után... És soha nem utazott a munka miatt el tőlem napokra, soha nem cseszte el a munka miatt a hétvégéinket. Pedig volt szó erről minden ilyen lehetőségnél, hogy csináljuk, ér-e annyit vagy hagyjuk, azon a párezer forinton nem múlik.

Én családcentrikus vagyok. Nagyon szeretem a munkám abban a 8 órában, szeretek új dolgokat tanulni és értékesebb munkaerő lenni, de a szabadidőm és a kapcsolataim jobban becsülöm. És kifejezetten utálom, ha valaki nem tartja be ezeket a határokat és például kiszámíthatatlanul szórakozik az időmmel a munkahelyemen. Szerencsére a párom is szívesebben döntött emellett, mint a nyomorult pénz folyamatos hajszolása mellett. Aztán mégis jutottunk valamerre azzal a fizuval is és mondok jobbat, mégis többet kerestünk idővel így is...

Én nem viselném el, ha valaki csak aludni meg hétvégézni járna haza/hozzám. Ez nem kapcsolat számomra...

Azt tolerálnám, ha X hónapig munka után tanul, hogy később napi 8 órában megkeresse a 300-at.

Egy jó szakmával ez egy teljesen reális elképzelés. Pl. villanyszerelő, fűtésszerelő, targoncás: maximum egy év alatt megszerezhető. Bőven 300 felett keresnek.