Miért nézik le meg utálják mindig a lúzereket?

#50

Azt említettem, hogy miért váltam kiközösítetté sok esetben (származás miatt). Noha nyilvánvalóan nem csak ez játszott közre, de mivel gyenge nyelvérzékem van ezért én nem tudtam olyan könnyen megtanulni a többség nyelvét és ezért könnyen a perifériára kerültem. Elsősorban ez játszott szerepet.

De voltak olyan esetek amikor más miatt estem ki a csoportból. Pl amikor mindenki füvezett, de én nem akartam rágyújtani. Aztán volt olyan eset is, amikor mindenki alkoholt ivott, de én mondtam, hogy nem iszom sört, erre azt mondták, hogy "valaki itt pelenkaszagú". Tehát többnyire olyan dolgok miatt kerültem szembe a csoporttal amik miatt nem tehetek vagy olyan dolgok miatt, hogy nem akartam felvenni egy csoport destruktív szokásait és pusztító morálját.

De amikor olyan csoportokba kerülök, amiknek a morálja nem próbál meg destruktív hatást gyakorolni rám és nem ítél el olyan dolgok miatt amik miatt nem tehetek, akkor azokban a csoportokban minden további nélkül jól érzem magam és be tudok illeszkedni.

Ami azt illet, sosem voltam gazdag. Most sem vagyok.

Igazából ki merem jelenteni, hogy szegényebb vagyok mint Magyarország több mint 80%-a. (Ezt igyekszem javítani és a közelmúltban már történt némi változás)

De mindig be kell osztanom a vagyonom. Pl ki kellett fejlesztenem olyan étrendet ami magas fehérjetartalmú de egyben olcsó is (mert sportolok is). A piacról vásároltam olcsó belsőségeket, mint pl marhalépet és azt ettem, mert annak kilója csak 250 Ft. Gyakran figyelem a leárazott aznap lejáró szabatosságú ételeket is, mert azokat sokszor féláron is meg tudom venni. Pl a lejárt szabatosságú sajtot néha kevesebb mint ezer Ft per kilójáért is meg tudom venni. Jelenleg ahol élek mellesleg nincs melegvíz és internet sem. De nem kezdtem el sírni, hanem hozzászoktattam a szervezetemet a hidegvízhez és a netet is megoldottam valahogy (különben most nem írnék :D).

Annyira nem utaztam sokfelé. Ahova pedig igen, oda sosem saját pénzből, mert nem lett volna rá lehetőségem.

Fogalmam sincs, hogy miért nem tudtam találni párt (némi halvány sejtéseim vannak csak). De folyamatosan fejlesztem magam és keresem a magyarázatokat.

#51

Így van. De attól tartok már elég sok tanácsból kifogytam. Az a gond, hogy sok megfoghatatlan és nem lehet vele semmit sem kezdeni. Pl ilyen az amikor azt mondják, hogy "Légy határozott és magabiztos", ezzel konkrétan mire gondolt aki ezt írta? Ez semmi konkrétum, csak egy sablonos szöveg. Ha én kijelentem, hogy "Amint megírtam ezt a kommentet megiszom egy pohár vizet, és bármi történjék és odamegyek az asztalhoz és le fogom hajtani azt a vizet és egyetlenegy élőlény sem tántoríthat el ezen tervemtől" akkor én ettől határozott férfi lettem? És ha igen akkor az garantál egyáltalán bármit is? Szóval érted.

Akkor ott van egy csomó olyan tanács, amit hiába fogad meg az ember, semmit nem visz előrébb, olyanok mintha egy műtétre várakozó tüdőrákos betegnek az orvos aszpirint írna föl. Ilyenek azok a tanácsok, hogy "menj el fodrászhoz, járj kondiba, menj sok szórakozóhelyre" (megjegyzem ezeket konkrétan mind megfogadtam és semmi nem változott).

Szívesen fogadok bármiféle tanácsot és egyet nem értést.

De sajnos legtöbbször tényleg az szokott lenni, hogy nem tudnak semmi releváns és konkrét tanácsot adni, csak sablonos dolgokat írnak (a destruktív válaszokról ne is beszéljünk mint pl a "halj meg egyedül te életképtelen lúzer"). Az a kevés kivétel aki tényleg konkrétumokat ír, azzal az a gond, hogy hiába ogadom meg a tanácsaikat nem változik semmi sem. Sokszor pedig sajnos olyan dolgokat is írnak, amiket ha akarok sem tudok megváltoztatni.

Így utólag érdekes belegondolni abba, hogy a 14 válaszolóból, akinek reagáltam a kommentjeire mindössze csak 2 válaszolt. Nektek köszönöm, hogy visszaírtatok, mert ez azt jelenti ti TÉNYLEG akartatok segíteni nekem és jószándék vezérelt benneteket.

Azonban a többiekről immár egyértelművé vált, hogy a segítségnyújtás legkisebb szándéka sem vezérelte őket, csak jól esik néha belerugdosni a földön zokogó jelentéktelen kis senki lúzerekbe.

Számomra ez ordít ebből az egész kategóriából is. Nem is elsősorban a megkeseredett negyvenéves szüzekkel van a gond, hanem az őket rugdosó fröcsögőkkel.

Felteszi valaki kérdésnek, hogy "35 évesen szűz vagyok, mit csináljak?". És akkor mi van? Miért ne tehetne fel bárki is ilyen kérdést? Kíváncsi vagyok ha ti is ennyi évesen szüzek lennétek minden próbálkozásotok ellenére akkor vajon mit tennétek? Ez már egyből ok arra, hogy köpködjük és mindennek lehordjuk a kérdezőt?

Vagy a másik kedvencem az, amikor valaki feltesz egy kérdést és megemlít pár dolgok, hogy miért megy neki nehezen neki az ismerkedés. De a válaszolók már egyből belehallucinálnak minden fűt-fát a kérdezőbe. Pl ha valaki azt írja, hogy nincs pénze saját lakásra akkor már egyből el is képzelik, hogy csakis egy mamahoteles ingyenélő kis senki lehet a kérdező. Vagy pl így lettem én is öngyilkos terrorista, csak mert nem hiszem el a fideszes propagandát.

Ez a kérdés is ékes példája annak, amit mondani akarok. Mindenki idejött osztani az észt, de amint visszajelzés jött részemről, hirtelen mindenki elnémúlt. Amint konkretizálni kellene a dolgot, egyből megfutamodott mindenki. (és mint mondtam tisztelet annak a kettő kivételnek, akikbe tényleg volt jóindulat)