Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan kéne változtatnom a hozzáállásomon? Hölgyek véleményére lennék kíváncsi elsősorban.
44 éves vagyok, mérnök. A végletekig racionális ember. 18 év házasság után újra egyedül vagyok, ami számomra nagyon fura érzés. Nagyon kevés párkapcsolatom volt a házasság előtt, mondhatni tapasztalatlan vagyok, bár nem ezt érzem magamon. Az elmúlt pár hétben volt jó pár randim, elég vegyes érzelmekkel. Senkit sem akartam megbántani, ezért végigültem velük a minimális időt, de legszívesebben felálltam volna. A volt nejem nagyon ideális partner volt számomra, tisztában vagyok vele, hogy nagyon magasra tette a mércét. Ő sem volt tökéletes, de számomra sokáig az volt.
Sokan mondták, hogy eresszem el az emlékét és próbáljak elfogulatlanul ismerkedni, de az eszem közbe szól. Tudom mire vagy kire van szükségem és nem akarom az ellentettjét kipróbálni. A barátok szerint túl konkrét elképzelésem van arról milyen partnert is keresek, bár én ezzel vitatkoznék. Amikor beszélgetek a jelőltekkel többnyire csak hallgatok(legtöbb nő szeret magáról beszélni), átadom nekik a szót, szeretem ha beszélnek hozzám, főleg ha mondani is akar vele valamit és élvezetesen és választékosan teszi mindezt. Sajnos ezalatt a pár randi alatt ez szinte senkinél nem tapasztaltam, a külsőségek alapján választottam mint alapszűrő, de lassan már ezt is elengedem(a mosoly és a kisugárzás számomra nagyon fontos). A képzettség is fontos de nem meghatározó, mégis olyan szakbarbár emberekkel hozott össze a sors, hogy az elképesztő. Nem baj ha olyan dologról beszélünk amihez nem értek, vagy nincs gyakorlati tapasztalatom, de ha már róla beszélünk órákat legalább tegye izgalmassá, tanítson, keltse fel az érdeklődésem és ne egy saját élménybeszámolót hallgassak végig úgy hogy az órámat nézem mikor lesz már szünet. 10 randiból 1 nő keltette fel az érdeklődésemet, de a randi után kijelentette, hogy nem vagyok az esete, bár nagyon jól érezte magát(majd 2 órát beszélgettünk és a megbeszélt programját is lemondta miatta). Mondanom sem kell, hogy pont ez a nő volt az utolsó akivel találkoztam és végre láttam valami fényt az alagút végén, de ez sem jött össze. A hölgy mentségére szóljon, hogy közös ismerősökön keresztül találkoztunk és már ő is volt férjnél, ez látszott a kommunikációján is.
Vajon mit rontok el?
"12" válaszolva
Pont egy olyan kérdést hoztál fel ami esetünkben is szóba került. Egyik nő közölte, hogy imád táncolni, erre közöltem vele én is, főleg a Argentin tangó tetszik, kb 1 éve táncolom. Erre közli, hogy az nem az ő stílusa, inkább zumbázni szeret, mert ott levezeti a feszültséget. Kérdezem tőle, hogy a társastáncról mi a véleménye? a válasza az volt, hogy szereti ha ő irányíthat, de salsat már kipróbálta, de nem volt jó partner számára ezért inkább maradt a zumbánál. Van is közös pont meg nem is.
Nem tudom, mit rontasz el, de én is pontosan ugyanezt szoktam nőként megélni a másik oldalról. Nagyon ritka, hogy netes ismerkedés során valaki megfog, én már fel is hagytam ezzel az ismerkedési formával, nem nekem való.
Inkább közösségbe, társaságba járok, és ott általában akad valaki, akivel azonos hullámhosszon vagyunk és vonzalom is sokkal könnyebben alakul ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!