Itt gyk-n (meg az életben is) miért ennyire ellenséges a közösség azokkal, akiknek 3X éves korukra sem jött össze egy csók sem egyetlenegy lánnyal sem, és ez nyilvánvalóan zavarja őket?

Hasonló helyzetbe vagyok, mint te és sajna tényleg előítéletesek tudnak lenni az emberek, azzal aki kilóg a sorból. Nem veszik észre azt, hogy az olyan válaszok, minthogy csakis a te hibád lehet nagyon ártalmasak és hazugok. A társkeresés 90%ban a szerencsén múlik, mivel jó helyen kell lenni jó időben. Van akinek hamarabb jön össze van akinek később. Nem lehet senkit se azért hibáztatni, mert úgymond még itt tart. Mi van akkor, ha később jön össze semmi? Nem kell ezért görcsölnöd, próbálj lazább lenni sosincs későn, ne foglalkozz az olyan felszínes válaszokkal, akik bántóan írnak és próbálnak beléd rúgni!

Nekem lehetett volna több kapcsolatom is, de olyan csajoknak kellettem volna, akik nem voltak szimpatikusak. Most eléggé bejövök egy lánynak és akár már jövő héten is lehetne kapcsolatom, de inkább maradok egyedül, minthogy vele legyek együtt és átverjem mellé. Többen hangoztatják azt, hogy állítólag fontos a tapasztalat. Na most, ha összejönnék azzal a lánnyal, akinek tetszek, de nekem nem tetszik és vele szerezném meg az úgymond "tapasztalatot" tényleg értékesebb és jobb ember lennék? Lenne tapasztalatom, de mellé átvertem egy lányt és azt hazudtam neki, hogy szeretem. Ez milyen tapasztalat most őszintén? Úgy veszem észre, mintha fittyet hánynának a minőségre és inkább a mennyiséget vennék figyelembe. A minőség az igazán fontos és emiatt nem gond, ha most kezded el. Tudod miért nem? Mert a barátsághoz nem kell tapasztalat. A párkapcsolat csak barátsággal tud jól működni. A párkapcsolat barátság nélkül olyan, hogy úgy kezdődik, mint egy állásinterjú, ahol nem azt nézik ki vagy, hanem a matematikai absztrakciókat nézik, mint pl. hogy eddig hány kapcsolatod volt, meddig tartottak és mit tettél le az asztalra stb.? Ha ezeken átmentél folytatódik ez az elvárásosdi, számonkérősdi tovább a kapcsolatokban. Ez nem szeretet, hanem a patriarchális hazug szeretet kép tovább élése. Mi különbözteti meg a patriarchális szeretetet a matriarchálistól? Az, hogy az apai szeretet feltételes, hogy akkor fog szeretni, hogyha felmutatsz valamit (bár itt megjegyezném, hogy a klasszikus apai szeretetről beszélek nem egy követendő apa kép) van az anyai szeretet ami feltétel nélküli és ilyen az igazi szeretet. Sajnos ez a rendszer patriarchális szereteten alapszik, ezért szeretném azt, ha a nőiesebb világban élnénk.

Ezek miatt mondom azt, hogy a baráti hozzáállás nagyon fontos és azért nem annyira divatos ez a hozzáállás amiről beszélek, mert még mindig vannak olyankok, akik azt hiszik, hogy a nemi szerepeknek van valami létjogosultsága, pedig az emberek kezét kötik meg és szabadságellenesek. Nagyon fontos az, hogy ne férfiakról és nőkről beszéljünk, hanem emberekről és törekednkni a nemek közti egyenlőségre csak ettől válhat általánossá a párkapcsolat és egyben a barátság. Látni lehet, hogy azok a kapcsolatok a legegészsésebbek, ahol működik a nemi egyenlőség és emiatt nem csak párok hanem barátok is.

Kérdező, hogyha jó kapcsolatot szeretnél elsőre és remélhetőleg utoljára a barátodat is keresd a párodban!

Én megértem, hogy nagyon rossz lehet egyedül különösen úgy, hogy soha nem tapasztaltál meg még csókot se. De mit érnél el azzal, hogy elkezdenének sajnálni az emberek pl. itt a Gyakorin? Csak még rosszabbul éreznéd magad egy idő után. Persze egy ideig jól esne az empátia, vagy hasonló történetek olvasása mint a tiéd.

De észre kéne venni, hogy a sajnálkozás ugyanúgy mint a gyűlölet amit leprodukálnak sokan ezen az oldalon nem vezet sehová azon kívül, hogy még nagyobb a szánalom, vagy utálat.

Egyszerűen vagy el kell fogadni a helyzeted és kihozni az életedből a legjobbat amire képes vagy párkapcsolaton kívül, vagy törekedni az életben elért sikerekkel együtt a párkapcsolatra.

Legvégül rajtad múlik.

Sajnálhat téged anyukád, szomszédnéni is, de te vagy az életed, szerencséd kovácsa bármennyire is klisé, vagy nehéz elfogadni.

Sajnos az élet ilyen és amikor már felnőtt vagy te felelsz saját magad érte.

"Közben elteltek az évek, ha ma valami csoda folytán össze is jönnék egy lánnyal, már akkor is a tinédzseréveim (diákszerelem, stb) és a huszaséveim (legjobb évek) már a levesben, ezek az élmények már nem pótolhatók, ez az életemből kimaradt... De már pont emiatt is esélytelennek látom most, hogy összejöjjön bármi is, hiszen mivel nincs "tapasztalatom", már csak ezért otthagynának a nők, ha ezt meghallanák (előítéletek!!! megint!)"

Te beszélsz az előítéletekről, de te ugyanúgy tele vagy előítéletekkel.

Sőt annyira megfelel neked az önsajnáltatásban való úszás, hogy nem is akarsz változtatni rajta!

Kezdjük azzal, hogy attól, hogy nem volt tiniszerelem az életedben, nem volt részed huszonévesen párkapcsolatban attól még lehetne harminc, vagy negyven pluszosan.

Soha a büdös életben nem késő semmi! Te vagy az aki hátra felé tekint és sajnálja önmagát mert kimaradt a kapcsolat, szerelem fiatalon holott ha a jó oldalát néznéd akkor lehetne úgyis hozzá állni, hogy milyen jó mert nincs olyan csalódásban részed mint amikor valaki tizenéves kora óta óta sérült vagy kétszer-ötször és bele se mer fogni, teljesen kiégett, vagy rossz kapcsolatban él évek óta.

Nincs olyan ember ezen a világon aki egész életében napról napra boldog lenne mert minden simán megy neki.

Lehet sok pénze van, van jó párja, családja, de halálos beteg, vagy lehet süket-néma, nem tud járni. Vagy egyszerűen stroke-ot kap és vége.

Minden pillanatot ki kéne élvezni és értékelni kéne. Persze ha sok rossz összegyűlik akkor nagyon nehéz, de nem hihető, hogy legalább egy dolog nincs ami segítene kilábalni belőle, vagy nem érezné magát jobban tőle.

A másik dolog, hogy attól, hogy tapasztalatlan vagy, de ha téged valaki megkedvel, megszeret és te ugyanúgy őt akkor olyan nem létezik, hogy elutasít, elhagy.

Az csak a te fejedben létezik, hogy azért mert nincs tapasztalatod akkor rögtön el is utasítana minden nő.

Csak mivel félsz, mivel sérült a lelked, utálod saját magad így másokra vetíted ki szintén mint azok akik gyűlölettel teli dolgokat írnak össze.

Védekezési módszer és nagyon rossz.

Ebből csak úgy lehet kikerülni ha elmész pszichológushoz, vagy leváltod másra és vele együtt a depressziót leküzdöd, vagy ha nincs rá pénzed akkor jót tesz a sport, jóga, meditáció, séta, bármilyen hobbi ami feltölt.

De nyilván ha olvasgatsz a témában is segít.

Önbizalmat nem azért kell növelni, hogy végre nő akadjon hanem azért, hogy ne szeresd önmagad és boldog légy.

Egyébként minél inkább kergeted a célt fejben annál inkább nem jön össze.

Hiába csinálsz te bármit látszólag, hogy jobban légy ha benned van végig az agyadban a kapcsolat, család.

Saját magad nem tudod becsapni!