Alkalmi kapcsolatból lehet szerelem?

A leghosszabb zarándokút is az első lépéssel kezdődik, kérdező. Se szeri, se száma az olyan, évtizedek óta tartó szerelmeknek, ahol az egyik fél nem feltétlenül akart elköteleződni. Sőt!

De egyéb téren sem értek egyet az előttem szólókkal. Egy tartós kapcsolat a felnőttek körében nem úgy jön létre, hogy reggel felkel a pasi, hogy na meg kötök egy tartós kapcsolatot. Lótuszt. Összejön két ember, aztán az idő eldönti, hogy meddig maradnak egymás mellett. Persze nem önhatalmúlag dönt az idő, hanem a felek hozzáállása mentén. Ha te úgy ítéled meg, hogy ezzel a pasival akarod leélni az életedet, akkor tenned kell érte, hogy ő is azt akarja. Tudod, mindenkit valami miatt szeretünk. Minket is valami miatt, valamely tulajdonságunk miatt szeretnek. Meg kell keresni, mik azok a tulajdonságok, amik bejönnek a partnerünknek, és azpokra ráerősíteni, a rossz tulajdonságainkat meg igyekezni levetkőzni. Senki sem úgy születik, hogy alkalmas egy tartós párkapcsolatra. Ahhoz meg kell érni, fel kell nőni, csiszolódni, formálódni kell. Márpedig a legélesebb tükröt mindig az aktuális partnerünk ítélete tartja elénk. Abban kell megnéznünk magunkat, ha meg akarjuk tartani a szerelmét.

ma 18:56

Ez szép és jó, csak utána ne legyen az, hogy "mer a hülye bunkó férfiak"...

Kérdező, nem tudom hangsúlyozni neked, mennyire fontos a kommunikáció. Semmi gáz nincs ebben, gáz akkor lesz, ha két különböző dolgot vártok el egy kapcsolattól!