Létezik olyan személy, aki a keresztény értékrendet követi, de a vallási dolgok nélkül képes normális, becsületes, emberi viselkedésre?

A többség ilyen, lásd pártunk és kormányunk. Ha kell, bizonyos kérdésekben döngetik, hogy mekkora keresztények, aztán amúgy nem élnek úgy és halvány lila fogalmuk sincs a kereszténység lényegi tanításáról.

De ez elég paradox, amit írsz, hogy természetfeletti nem létezik számodra, mégis keresztény értékrendről beszélsz.

"Ma a nyugati világban egyfajta isten nélküli humanizmus uralkodik."

Ne zavarjon, de a humanizmus (és a reneszánsz) pont, hogy a középkori totálisan beszűkült keresztény vallásosság ELLENÉBEN jött létre.

Nekem bizonyos mértékig jelen vannak az életemben a "vallási dolgok", mert azt gondolom, hogy ezek segítenek nekem, hogy minél jobban megmaradjak a "keskeny úton".

A motivációt nem lehet hittanórán megtanulni-megtanítani az iskolapadban, a segítő szándéknak belülről kell jönnie. Viszont a segítő szándék is félre tud siklani, ha valaki nem tudja, hogy segítsen jól, s mik lehetnek a következmények. Ezért adta Isten a Bibliát, hogy legyen egy fixpont, egy útbaigazító segítség.

A kérdésre a válaszom: létezhet, de neki segítségek híján nehezebb lehet a kísértések terén.