Hogy képes valaki ennyire jó fej lenni azzal, aki őt nem szereti viszont?

Van egy fiú, aki tetszik, de engem csak barátnak tart, ő reménytelenül szerelmes egy másik lányba, sokáig jóban voltak, de a lány sose érzett iránta romantikus érzelmeket.

A fiú totál belezúgott a lányba, a lány elutasította.

Ezek után a fiú nagyon korrekt volt a lánnyal, még amikor el lett utasítva, akkor is csak azt nézte, hogy nehogy a lánynak ez fájjon. És direkt úgy tett, mintha nem viselné meg annyira, hogy nehogy a lánynak bűntudata legyen.

Aztán pedig örömmel és szeretettel búcsúzott el a lánytól. Látom hogy iszonyúan fáj neki hogy nem szeretik viszont, teljes depibe esett. Mégis pozitívan emlékszik vissza a lányra és még most is azon agyal, hogy reméli hogy a lány jól van.