Milyen érzés olyan tudattal élni, hogy te már nem szereted az exedet, az ő szívében viszont te vagy?

Az ex az ex, ha vége akkor soha többet nem keresem, ahogy engem sem keresnek!

Minden nemű kapcsolattartás hazugság és önámítás (kivéve ha van gyerek)

Van olyan exem, akiről tudom, hogy házas vagy párja van, de azonnal ugrana, ha hívnám, mert azóta is kötődik hozzám (nem szerelem ez, nyilván).

Jó érzés, de nem használom ki.

Két olyan exem van, aki a szakítás után nagyon nehezen tudott túllépni. Egyikőjük nem is talált magának állandó partnert, csak futó kapcsolatai voltak. Nagyon örülnék, ha találna magának valakit. A másik exem nemrég megnősült. Időnként beszélünk, mert egyikkel sem haraggal váltunk el. Mindkét esetben én szakítottam, nem volt jó érzés, hogy még jóval a szakítás után sem tudták lezárni.

A fordítottja is megtörtént velem, hogy velem szakítottak és nekem volt mehéz túllépnem. Az az exem nagyon örült, amikor új kapcsolatom lett. Gondolom ő sem örült, amikor miatta szenvedtem.

Nekem nagyon rossz volt.

Hónapok óta nem működött a kapcsolat, végül ő szakított velem, bár inkább közös döntés volt.

Aztán elkezdett irogatni, hogy még mindig csak én vagyok neki, 1 évvel a szakításunk után is verset küldött, hogy még mindig szeret. Én közben megtaláltam a páromat, akivel azóta is együtt vagyunk és az exel közel sem volt ilyen harmonikus a kapcsolatunk sohasem. Többször szóltam az exnek, hogy fejezze ezt be, nagyon sajnálom, hogy így érez és nem tudott továbblépni, de egyszerűen érzelmileg zsarolva érzem magam. És a párom felé is kellemetlen a szituáció.

3 éve szakítottunk, még mindig nem tudott túllépni, de már mérséklődött a helyzet.