Mégis mi történik?

Sziasztok. Előre is elnézést kérek, de nem lesz rövid. Adott két ember egy férfi és egy nő. Azaz én meg ő. Rólam 32 éves vagyok, egy válóperben lévő gyermektelen nő. Róla 34 éves,egyedülálló férfi, akinek a leghosszabb kapcsolata 3 hét volt. . 1 éve ismerjük egymást akkor került hozzánk az osztályra. Sose beszéltünk túl sokat. Majd most elkezdtünk 3 hónapja. Eleinte csak munka volt a téma, heti pár mondat. Majd eljutottunk oda, hogy hajnalig cheteltünk akkor már mindenről. Volt mikor kibeszéltük azt, hogy mi lenne ha köztünk lenne valami, általában ilyenkor neki mennie kellett azonnal, vagy ha maradt akkor megbeszéltük, hogy semmi nem lesz soha. Volt mikor inkább abba hagytuk a beszélgetést pár napra, átlagban 2 napig bírtuk. Majd volt egy véletlen találkozásunk csütörtökön. Én a barátnőimmel voltam ő a haverjaival, de mindannyian ismerjük egymást, csak nem vagyunk egy társaság, ez volt az első esett, hogy a két társaság egy lett. Mindketten ittunk, de nem voltunk részegek.Beszéltünk néhány szót. Majd én elindultam haza, de ő utánam jött, és elmondta, hogy gyakorlatilag ő akar engem, neki én fontos vagyok stb., majd megcsókolt. Haza kísért pedig teljesen másfele lakunk és rengetegszer megálltunk (mint a tinik akik nem bírnak a hormonjaikkal) csókolozni. Bevallom én mindig is vonzó férfinek találtam és egy ideje szerettem volna ha ez megtörténik. Az az esti elmondása szerint ő is. Ma mindketten ügyeletben voltunk. Én próbáltam kerülni, de sajnos sikerült vele találkozni. Bevallotta, hogy nagyon sajnálja ami történt, letagadta amiket mondott. Azt mondta, hogy ez nem történt volna meg, ha én nem akarom, ha nem iszunk, de ő nem akart nekem fájdalmat okozni, ezért inkább megcsókolt. Igen ez nem össze vissza irt ezt szó szerint így mondta. Elmondtam neki, hogy nekem azzal okozott fájdalmat, hogy megtette. Bocsánatot kert, és megbeszéltük, hogy soha többet nem beszélünk egymással. Nekem már vége az ügyeletnek hazajöttem, és irt, hogy ő mégis csak beszélni akar velem, és nem érdekli ha utána többet nem állok vele szóba, de muszáj beszélnünk. Tudni kell róla, hogy egy brutális erős személyisége van, aki sose mosolyog, akinek nincsenek érzelmei, aki a világ legbonyolultabb embere. De mindenki elmondása szerint, ennyire boldognak sose látták. És én is így gondolom. De most mégis ellök magától, jobban mint bármikor. Tanultam 5 évig pszichológiát, én ezt úgy gondolom, hogy fél. Fél attól, hogy szeretni fog most legyek én vagy legyek más. Akkor este elmondta, hogy sose akart velem a barátságból tovább lépni,, de most akkor ott a szívére hallgatott. Össze vagyok zavarodva. Teljesen. Akar akarom, de ő fél. Felnőtt értelmes emberek vagyunk. Legalábbis én eddig azt gondoltam. De most valami megváltozott. Mi történik? Mi lesz ebből vajon? Valaki volt már így? Előre is köszönöm az értelmes választ!