A velem szemben ülő munkatársam rendszeresen (akibe én amúgy fülig bele vagyok esve) rendszeresen rám tekint, rám néz, én pedig visszanézegetek, olykor mosolygok, de ennyi, nem történik semmi több már 2 hónapja. Ezt jelenthet mégis így valamit?

Egy egyedülálló anyuka vagyok, 5 éves kisgyerekkel. A velem szemben ülő kollégámba szép lassan teljesen belezúgtam, de azért helyzetemnél fogva nem gondoltam rá, hogy lehetne közöttünk kapcsolat, hanem megbékéltem azzal, hogy ez a részemről csak plátói lesz. Aztán a karácsonyi ünnepek előtt véletlenül elkaptam a tekintetét, hogy féloldalról a szeme sarkából hosszasan engem néz. Természetesen visszanéztem, és vagy 8-10 másodpercig tartott ez a tekintet, mígnem visszaültem az asztalomhoz. Mielőtt elbúcsúztunk volna az ünnepekre, és vettem a kabátomat, mostmár én néztem rá hosszan, és ő sem kapta el a tekintetét. Aztán 2 hét szabi és hazautazás után, amikor visszajöttünk, továbbra is gyakran összeakadt a tekintetünk, de mindketten azonnal elkapjuk. 2 hét után eljutottunk odáig, hogy ha rám néz, akkor mosolygok, ha visszanézek. De ennyi. És nem lép semmit, pedig a napok olyan lassan telnek egymással szemben, és millió alkalma lehetett volna rá. Miért lehet ez? lehetséges, hogy lesz még ebből valami? vagy mit kell ilyenkor csinálni? hogyan derítsem ki, hogy mik/mik nem a szándékai?