Hogyan változhatnék meg?

Azt hiszem, valahol leragadtam a tizenéves énemnél ebből a szempontból, pedig nem gondolom magam hülyének, vagy butának, de zavar, hogy ilyen vagyok... 37 éves nő létemre, még mindig nem tudtam kinőni abból, hogy ha egy férfi akár két kedves szót mond nekem, kvázi rögtön "szerelmes" leszek, és továbbgondolom a dolgot. Nyilván ez nem igazi szerelem, talán csak jólesik a lelkemnek, az önbizalmamnak, ha valaki kedvesen mosolyog, vagy megdícsér, pedig egy alapvetően jó párkapcsolatban élek 13 éve. Amikor egy kollégám, vagy egy új céges ismerős rám mosolyog, esetleg bókol egyet, kábé úgy viselkedem, mint egy pirulós tinilány, mindamellett, hogy jólesik a dolog, lelkifurdalásom van, hiszen én párkapcsolatban élek. Sosem csaltam meg a páromat, nem is szeretném, nem azért írok ide, mert ilyen terveim lennének, csak kíváncsi vagyok, van-e rajtam kívül még egy ilyen zakkant, akit ennyire "felzaklat" egy mosoly, egy kis kedvesség. Felnőtt nő létemre hihetetlen, hogy még mindig ilyen hatással van rám ilyesmi... nyilván lesznek troll válaszok, "qrva vagy" és hasonlók, de ha csak egy olyan lesz, aki érti, mit érzek, már megérte kiírnom a kérdést. Köszönöm előre is