Mit csinálok rosszul, hogy nem találom meg intelligens, gyerekszerető női páromat?

Köszönöm, aki hasznos válaszokat adott!

De igen, találtam az egyetemi éveim alatt lányt, az első párom. Igaz, egy másik egyetemre járt. Ez nem jelentett örök megoldást, mert vége lett és így most megint nullán vagyok. Így volt ez a 2. és 3. (legutóbbi) kapcsolatommal is, hiába történtek meg, ha most nincs senkim. A múltból nem lehet családot építeni. Olyat szeretnék találni, akivel összeillünk a fent leírtak alapján, hogy ne legyen vége a kapcsolatnak, mint az előző háromban, hanem lehessen családom és megállapodjak valaki mellett végleg. A kérdésem arról szól, hogy ennek a megtalálásában mit rontok el, mit tehetnék a siker érdekében. Az, hogy magamat nem tartanám intelligensnek és elfogadjak bárkit, szerintem nem vinne előrébb. Nyert valaha valaki focimeccset úgy, hogy nem tartotta magát jó focistának?

Számomra az intelligens azt jelenti, amit jelent: értelmes ember, aki a műveltségi területéhez vagy érdeklődési köréhez tartozó jelenségek lényegiségét megérti, az összefüggésekre ráismer, a megállapításai lényegesen köszönőviszonyban vannak a valósággal, következetesen gondolkodik, igazságszerető, jó problémamegoldó képességgel rendelkezik, művelt és képes ellátni a saját feladatát jól; nem hisz el kritika nélkül mindent, nem papagájként viselkedik, hanem saját, önálló véleménye és kritikus gondolkodása van a világról.

Az IQ-tesztet és végzettséget (diploma, doktori, stb.) nem tartom feltétlenül mérvadónak, ugyanakkor azt sem állítom, hogy haszontalan volna mindegyik. Intelligens szerintem az, aki hozzá tud tenni valami újszerűt, jót és működőképest, igazit a világhoz. Nem kell egetrengető új ötletekkel előállni, én annak is örülök, ha csak kicsit értelmes, sokat tud a világról, tud megkérdőjelezni, lehet vele jókat beszélgetni nemcsak a reggeli menüről.