Bölcs dolog lenne bevallani neki?

Sziasztok!

Van egy érdekes történetem, akit érdekel, és van véleménye, tanácsa, azt szívesen meghallgatom, mert nem tudom, hogy mi lenne a bölcs dolog. Szóval a lényeg az, hogy lassan több mint egy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ez idő alatt megismertem egy ott dolgozó lányt, hívjuk most csak X-nek az egyszerűség kedvéért. Az elején még nem beszéltünk egyáltalán, de a szemem sokszor rajta felejtettem, amikor megérkezett munkába, vagy épp hazafele indult. Egy emelettel felettem dolgozik, de nap közben amikor tud, lejön cigarettázni, és egy alkalommal valahogy szóba elegyedtünk egymással. Azóta nagyon lassan haladva, de nagyon jóban lettünk. Kiderült, hogy neki volt akkoriban kapcsolata, úgyhogy nem nyomultam rá, nem csináltam semmit, csak szimplán folytattam a baráti jellegű ismerkedést. Viszonylag elég hamar a bizalmába fogadott, és sok személyes dolgot elárult magáról, és a kapcsolatáról, ahol már erősen a szakítást fontolgatta, mert a barátja le sem szarta, napokig haza se ment, és még azt is hangoztatta X-nek, hogy nem szereti. Eszem ágában sem volt befolyásolni X-et, csak elmondtam, hogy ez így elég karcsú, ezzel ő is tisztában volt, meg azzal is, hogy már rég ki kellett volna dobnia, amit végül meg is tett. Innentől lesz érdekesebb a dolog, egy alkalommal meghívást kaptam egy szalagavatóra, ahol a lelkemre kötötték, hogy táncolnom kell az illető lánnyal a végén, de mivel egyáltalán nem tudok táncolni egy kicsit sem,-hogy érzékeltessem, a saját szalagavatómon sem táncoltam- ezért bajban voltam egy kicsit. Egyik kollégám mondta, hogy éjszakás lesz X, és én is, menjek majd fel hozzá és kérjem meg, hogy tanítson meg. Akkor még arra gondoltam, hogy majd biztos ilyen hülyeségekkel fogom fárasztani azt a lányt, de amikor megemlítettem neki, egyből lelkes és készséges volt, és mondta, hogy nagyon szívesen megmutat pár lépést. Amikor az este folyamán befejezte az elfoglaltságait, és én is ráértem már, felmentem hozzá, de nem volt egyszerű dolog elkezdeni, nekem fogalmam nem volt, hogy mit csináljak, rajta is láttam, hogy zavarban van, végül rátette a kezemet a derekára, az ő kezét pedig a vállamra, a másik kezünkkel egymásba kapaszkodtunk, és mutatta, hogyan kell lépni. Természetesen az arcunk nagyon közel volt egymáshoz, és rajta is láttam, hogy zavarban van, mert sokszor zavarában elvörösödött és elnevette magát, egyszer meg is álltunk emiatt. Később, amikor mindketten bent voltunk éjszaka melózni, szinte mindig felmentem hozzá, és mivel nekem olyankor már semmi dolgom, ő pedig amellett, hogy végezte az adminisztrációt, meg az apróbb dolgokat, végig beszélgettünk, és elhülyültünk. Olyan sokat voltunk úgymond együtt, hogy a melóhelyen már elterjedt pletyka, hogy mi együtt vagyunk, pedig nem. X is mindig meséli, hogy "ez is és az is elkezdte ezt, pedig ez nincs így, plusz ha össze is jönnénk, ahhoz is kinek mi köze lenne." Sokszor hangoztatja ezt, hogy nem győzi mondogatni mindenkinek, hogy mi nem vagyunk együtt. Viszont történt azért egy-két dolog. Elmentünk a közelmúltban bulizni, én korábban nem jártam még ilyen helyeken, szóval nekem úgymond új dolog volt ez, ahol szól a zene, és mindenki táncol, de ott jó pár pia után, mivel együtt táncoltunk végig, sokszor ölelkeztünk nagyon szorosan, egyszer még le is vezette a kezemet a hátsójára, de ott több nem történt, a hely nem volt alkalmas. Aznap éjszaka nála aludtam én is, meg egy-két ismerős is, viszont meglepett, de odabújt hozzám alvás közben, igen szorosan, viszont a többiek felkeltek korán, és nem hagytak minket aludni, szóval ennek ott annyi is volt. Nemrég úgy mentem dolgozni, hogy dupla nappalt, X pedig dupla éjszakát, és mivel X bent volt éjszaka, én viszonylag messze lakok a melóhelytől, úgy döntöttem, hogy bent alszok, hiszen reggel úgyis jöttem volna vissza. Fent voltam X-nél, mondta, hogy nyugodtan aludjak bent, van üres helyiség, nem zavarok senkit. Az este folyamán később mondta, hogy de úgy is megoldható, hogy beviszünk egy szivacsot abba a helyiségbe ahol ő lesz éjszaka, csak ne pihenjünk együtt, mert ha valaki esetleg meglátja, akkor félreérti. Természetesen az lett belőle, hogy együtt pihentünk összebújva, az ajtó csukva volt, és mivel ő kis kifli pózban szorosan hozzám nyomta magát, akkor elkezdte érezni ott lent... zavarba jöttem, és mondtam neki, hogy bocsi, erre ő nevetett és mondta, hogy semmi baj, legalább nem vagyok impotens. Aztán valahogy mindkettőnk keze letévedt a másikunk ágyékához, de a hely itt sem volt alkalmas többre, szóval egy rövidebb agyhúzás után ez is abbamaradt, jóllehet, a hely nem volt alkalmas és az idő sem. Húsvét előtt, szabadnaposok voltunk, úgy, hogy másnap mindketten mentünk nappalozni, és úgy alakult a délután, hogy átmentem hozzá, elvittem bevásárolni húsvétra, aztán fent nála kicsit lazultunk, és dumáltunk, aztán úgy jött ki a dolog, hogy ott aludtam, reggel úgyis mindketten mentünk melózni, de az este folyamán ki is ütöttem kicsit magamat, plusz a fáradtság, nem próbálkoztam semmivel, de összebújva aludtunk. Feltett egy olyan kérdést, hogy milyennek találom az illatát. Mondtam neki, hogy isteni. A kérdést visszapasszoltam, azt felelte, hogy ő is szereti az én illatomat. Reggel viszont nem bírtam magammal, ott volt a nyaka az arcom előtt, elkezdtem puszilgatni, és felfalni, érezhetően beindította, mert levezette a kezemet, de aztán leállított, és mondta nevetve, hogy indulás előtt kell ezt csinálnunk, de ugye készülődni kellett... szóval ez is abbamaradt. Azóta egyik alkalommal hazavittem este -sokszor hazaviszem kocsival, mert nem lakik messze a melóhelytől-, és mondta, hogy rohadt fáradt, de még sonkát akar főzni, ami éjfélig biztosan eltart. Hazafele úton megkérdeztem ,hogy nem kell-e segíteni neki a főzésben, erre rávágta, hogy "átjöhetsz ha akarsz, de csak egy-két órára, mert fáradt vagyok". Mondtam, hogy semmi gond. Segítettem neki főzni, meg mosogatni, közben dumálgattunk, na ott nem történt semmi egyéb, de gondolom a fáradtság miatt is lehetett.

Szóval a lényeg az, hogy én fülig bele vagyok esve, és mivel sokszor beszélgettünk, felmerültek ilyen témák is, és mondta, hogy volt egy srác akivel jó barátok voltak, de egyszer bevallotta neki a srác, hogy szereti, de mivel ő nem viszonozta ezt, onnantól meg is romlott a baráti viszonyuk. Jelen helyzetben fogalmam sincs, hogy mi van most, mert mindig hangoztatja, amikor valaki ezen lovagolva pletykál, hogy pedig nem vagyunk együtt. Rákérdezni őszintén nem merek, ha már ilyen jóban vagyunk, nem akarom, hogy ez rontson valamit a dolgon, bevallani neki pedig, hogy szeretem, attól pedig még jobban tartok, hogy ha ő esetleg nem gondolt semmi ilyesmire, csak szimplán egy esetleges kalandlehetőséget lát a dologban, akkor lőttek a barátságnak is... sokszor poénkodik olyanokkal amúgy, hogy ha lenne esküvőnk, akkor ez a kolléga meg az a kolléga vajon berohanna, hogy tiltakozik, meg hasonló dolgok, de a lényeg itt az esküvőn van, minden viccnek a fele igaz, de lehet, hogy csak én látok bele rejtett utalás lehetőségeket. Tegnap éjszaka pedig, kiment a helyiségből, amikor visszajött, én pont térdeltem, mert fel akartam venni egy papírfecnit a földről, nevetve kérdezte, hogy "mi van, meg akarod kérni a kezemet?", aztán mikor kidobtam a papírdarabot, akkor is poénkodott tovább, hogy "nem elég, hogy egy papírdarabbal kérsz meg, még ki is dobod", ez így persze nem tűnik viccesnek, de ott valamiért jól esett ez a dolog. Rólam annyit kell tudni ami releváns, hogy voltak ugyan barátnőim korábban, de nehezen veszem rá magamat, hogy lépjek, és talán kicsit nyuszi is vagyok, és jelen esetben, nem tudom, hogy mi legyen, nem merem őszintén ezt felhozni neki, mert tartok attól, hogy lőttek a baráti viszonynak is. Kicsit hosszú lett, aki elolvasta annak köszönöm, érdekel a véleményetek, hogy mit csináljak, valljam be neki, hogy szerelmes vagyok belé fülig, vagy inkább temessem el magamban ezt a dolgot, mondván egyszer úgyis elmúlik?

Én 27 éves vagyok, X pedig 24