Aki elvált, kisgyerekes férfival jött össze, független nő létére, nem bánta meg? Vannak problémák emiatt a kapcsolatban?

Nem miattam ment tönkre a házasságuk. Már évek óta lesz*rták egymást. Mikor észbekaptak, próbálták helyrehozni, de nem sikerült.

Mikor én képbe kerültem, már 1 éve aláírták a papírokat. Eleinte nagyon fúrt engem az exnej, de kedvesen viselkedtem vele, álltam a sarat, és utána egy nagy eseményen, mikor az egyik gyermek versenyt nyert, akkor mindketten könnyeztünk, és egymásra néztünk és elvetettük a csatabárdot.

Egy válásban az egó az úr. Aki ennek teret ad, az lemondhat a gyerekekkel való jó kapcsolatárol. Aki viszont enged, leteszi a bárdot és elfogadja, hogy ez nem róla szól, nem is a felnőttek hülyeségéről, hanem a gyerekekről, az egy kincset érő ember! :)

nagyon kevés ilyen van. A legtöbben játszmáznak, útálkoznak, és észre sem veszik, hogy a gyerekek isszák meg ennek a levét. Az egó miatt. de aki ezt félre tudja tenni, le tudja nyelni a békát, az még barátot is lelhet. Persze nem muszáj haverkodni. Elég, ha csak egyszerűen félretesszük viszályainkat a gyerekekért, akik aztán tényleg nem tehetnek erről semmit.

Aki ezt megérti, az egy jó ember! Aki nem, az pedig puffoghat magában még évekig, meg a megsértett egóját nyaldoshatja, és közben eltiporja azokat a kincseket, amelyek a lába mellett próbálnak kinőni!!!!!

Hálás vagyok, hogy láthattam ilyen családot! És sajnálom, hogy az én szüleimet felfalja az egójuk!

-de fúr. állandóan feljelentget minket kitalált dolgokkal és az egyik gyerekből egy köpködő utálatos bunkót csinált amikor nálunk van.

-egy nagy kalap fos hogy az ember már semmiben nem lehet első és kuncsorognia kell mindenért amit az ex tapsra megkapott magától. Ilyenkor azt érzed téged sose fog igazán szeretni.

-bezzeg a másiknak nyalta a valagát mert felcsinálta. Téged nem hajlandó. Olyan mintha nem lennél elég pedigrés a gyerekei kihordásához (pedig az ex egy személyiségzavaros alkoholista és mégis kevesebbnek érzed magad nála ami ciki)

-ha gyerekes hétvége van én nem vagyok otthon. Nem bírom elviselni hogy szarik a fejemre a párom és ugráltatna hogy főzzek meg menjek boltba egyedül amíg a mással gyártott gyerekeivel hancúrozik. Ha lenne közös maradnék. De nincs és nem is lesz szóval fog nyalni a franc azoknak.

2es! Tele vagy gyűlölettel és egóval.

Ugyanakkor megértem az aggodalmadat és a sértődöttségedet. De erről egyedül a pároddal tudsz beszélni. Ne utáld a gyereit, se az exét. Nem ők tehetnek arról, hogy ugráltat a párod. A gyerekei úgy bánnak veled, ahogy a párod is bánik veled. Vagy az exet utálod azért, mert elkapatta a párodat? Tudd, hogy te más vagy. Ha nem alkudsz meg, és fontos vagy neki, akkor hajlandó a kompromisszumra, ha nem, és neked ez nem tetszik, akkor keress mást. Egy olyat, aki szeret téged, aki bármit megtesz érted és kiköveteli a gyerekeitől is hogy tiszteljenek (jobb családokban nem kell kikövetelni, mert alap). Sajnállak, de csak a te döntéseiden múlik minden. Hiba másokat okolni!