Hogy érzed magad, ha megtudod valakiről, hogy szerelmes beléd?

Szétdugom.

Szerintem nincs szebb ajándék, amit ember adhat. Biztos nagyon meghatódnék, és örülnék neki. Sajnos nekem még nem volt benne részem, és már nem is lesz, mivel időközben megöregedtem.

Ha én nem viszonzom, akkor nagyon kellemetlenül.

Ha nem ő mondja el, csak valahonnan megtudom, akkor elég furán. Azzal sem tudok mit kezdeni, aki csak apró jeleket mutat felém. Nem tudom megfejteni az ő gondolatait, és hogy nekem mit kellene erre reagálnom. :)

Ha nem viszonzom, akkor nagyon kellemetlenül érint és bármiféle barátságnak is vége onnantól kezdve.

Ügyes vagy utolsó, hogy kész forgatókönyvet kreáltál a dologból. Nyilvánvalóan nem tiltanám, törölném, ignorálnám vagy hagynám válasz nélkül a dolgot, ez még idegennel szemben is bunkóság, hát még baráttal szemben. Nem. Leülnék és őszintén, egyenesen megbeszélném az illetővel, hogy nem tudom viszonozni az érzelmeit és amiért megjelentek a kapcsolatunkban érzelmek, így nem is tudom folytatni ezt a barátságot. Volt már erre példa és képzeld, teljesen normálisan fogadta az illető. Nekem nem fér bele az, hogy valaki olyannal barátkozzak, aki többet akarna tőlem és az sem, hogy én barátkozzak valaki olyannal, aki felé érzelmeim vannak. Nekem ez nem fér bele a barátságba, kész és pont. Szerintem ez még így is a korrektebb eset, mint folytatni a barátkozást és közben reményt kelteni a másikban, hogy ebből valaha lehet több is, amikor nem.