Létezik olyan, hogy tudatos elengedés?

Nekem volt egy fél éves kapcsolatom. Eddigi életem legnagyobb szerelmét éltem át, és azt hittem sosem lesz vége. De vége lett. Már több mint fél éve vége, de ahogy reggel felébredek még mindig Ő az első gondolatom. Kipróbáltam már mindent hogy hogyan engedjem el belül, de semmi sem működött. A legjobban a zen meditáció vált be, mert a gyakorlat közben legalább el tudom engedni ezeket a gondolatokat. Azt is látom hogy a múltban élek, és egy szenvedés a gondolkodás mert ilyenné teszem magamnak. De mégsem tudom elengedni. Talán azért mert rájöttem hogy nem akarok már soha másba szerelmes lenni (egyrészt mert még egyszer nem bírnák ki még egy ilyen szenvedést) mert nekem Ő volt életem nagy lehetősége. Ezt pedig elbaszcsiztam, úgy tűnik végleg. Talán hogy beletörődtem a magányba az segített valamit, és hogy a gyakorlás hatására látom hogy ezek a gondolathalmazok amikbe belemerülök igazából nem én vagyok - és így könnyebb ezt nem komolyan vennem. De attól még fáj belül, és talán soha nem fog elmúlni.

Tudatosan úgy kell elengedni - hogy ki kell venni a gondolatfolyamból az energiát.

Azt pl úgy lehet elérni hogy mikor észreveszi az ember hogy megint gondolkozik - ezt tudatosítja magában - és visszatér a jelen pillanatba. Ezt gyakorolni kell, de idővel egyre jobban fog menni. Más módszert én nem ismerek...