Aki szeret, az minden "hibánkkal", ferdehajlamunkkal együtt szeret?

Ha a kapcsolat elején ismert volt a hiba és elfogadtam akkor nem emiatt a hiba miatt fogok vele szakítani. Lehet hogy az is hozzájárul de nem az lesz a fő ok.

(egyébként nem jönnék össze olyannal aki szereti ha őt dugják, számomra az ilyen nem férfi, ha közben derülne ki akkor azonnal és gondolkodás nélkül kidobnám)

Kérdező, a te (volt) párodnak valóban kicsit nehezebb dolga lesz, mert az ő mániája erősen hatással van az ő férfias kisugárzására. Tehát lehet, hogy összezúzza a képet a másikban, ami róla kialakult.

Kívülállóként nem tudom elképzelni, hogy ha az én páromról derül ki hasonló, hogy reagáltam volna.

Mondjuk nekem szerencsém volt, mert neki is van perverziója, ami pont kompatibilis az enyémmel... ❤

Én ugyanígy voltam a volt férjemmel. Az eljegyzés után derült ki ugyanez a perverzió, és mivel egy férfias férfiről van szó, engem meg ezek a dolgok kimondottan taszítanak, volt meglepetés részemről. De évek óta együtt voltunk már és nagyon szerettem őt, így nem hátráltam ki a házasságból, bár féltem, hogy hibát követünk el. Egy darabig próbáltam elfogadni a dolgokat aztán mondtam neki hogy nekem fáj őt így látni, feleslegesnek érzem magam mellette....nem akarom ezt. Abbahagyta a kedvemért (nyilván mindketten tudtuk, hogy nem igazán hagyta abba, csak nem akartam ezzel szembesülni). Aztán megint előjött. Próbáltam jó képet vágni hozzá, de olyan volt mintha megerőszakoltam volna saját magamat lelkileg-őérte. A női mivoltomat teljesen aláaknázta, tönkre tette. Végül válás lett a vége, mert apaként is megbukott. Ő akart gyereket majd elkezdett azon problémázni, hogy akkor most mi lesz vele, hogy fog így beöltözni stb.

Nem kellett volna hozzámenni, de szerettem. A ferdehajlama ellenére, és nem azzal együtt. Elváltunk, de a mai napig jóban vagyunk, szeretem, mint embert. Mint férfi.....ajj, szomorú ez.