Ti hisztek abban, hogy az emberi találkozások nem véletlenszerűek?

Véletlen nem létezik.

Soha semmi sem történik véletlenül.

Mindennek oka és célja van.

Nem.

Aki ebben hisz, az természetesen nem a determinizmusról nyilatkozik, hanem azt akarja hinni és másoktól is hallani, hogy van valami sorsszerűség a találkozásokban, az, hogy ami történik, az elkerülhetetlen, "valahol valaki" megírta. De miért jó ez az illetőnek? Egyrészt azért, mert itt is talál egy fogódzót a bonyolult, kiszámíthatatlan, kaotikus és rémisztő világban, de ami ennél sokkal-sokkal fontosabb, kiszervezheti a személyes felelősségét a sorsszerűségbe. Ha elhiszed azt, hogy az adott emberrel "találkoznod kellett", akkor eleve úgy érzed, hogy van valamiféle "kötelék" közöttetek, és könnyebb lehet emiatt az ismerkedés, ugyanakkor nagyon félre is vezethet, mert nagyobb az esélye, hogy idealizálni kezded az illetőt és nem keresel valaki megfelelőbbet.

Én egyre kevesebb dologban hiszek már.

A sorsszerűségben sem igen. Nincs itt semmi sem okkal, magunkra vagyunk utalva és kész.

Van, akit meggyilkolnak mert este pont arra ment el, ahol nem kellett volna, van akit elcsap az autó, stbstb. Minden megtörénhet bármikor. Egy pár éves kislány úgy halt meg egy állatkertben, hogy az elefánt az orrmányával PONT úgy dobta a ki a nézelődőkhöz a követ, hogy a kislány halántékját találta el. ÉS s persze vannak nagy szerencsén alapuló helyzetek, amin egy centin múlik pl valaki élete, vagy épp megmentik, stb. Ez mind puszta véletlen. LE vagyunk mi tojva, nincs sors, még ha ez ijesztő is.