Ti erröl mit mondanátok?

Ez nem kapcsolatfüggőség, nyilván én sem hagynám el a páromat ilyen helyzetben, de majd kialakul. Szerintem nem kell erről beszélni, minél több időt töltötök együtt, annál kevesebbet a jelenlegi párotokkal. És ne jöjjenek nekem itt a szentfazekak hogy le kell zárni a kapcsolatot amiben vagytok. Az majd lezáródik magától ha annak úgy kell lennie. Amúgy meg lehet hogy a párjaitok ugyanezt csinálja.

És egyébként is ha lezárnátok, akkor is mindenfélének elmondanának benneteket a gyikes idióták csak azért mert nekik évek óta még egy kósza randi sem jutott. Mellékesen megjegyzem csak maguknak köszönhetik.

Elkeserítő. Ahogy írsz, ahogy fogalmazol, az mind azt mutatja, hogy egész életedben meghúztad magad, hogy ne zavard a szüleidet stb. Most sem kapsz elég figyelmet, törődést otthon, és ahelyett, hogy változtatnál ezen valahogy, tudatosan irányítanád az életed, csak sunyin hagyod magad sodródni, mint egy elhanyagolt gyerek.

Ez az egész csak arról szól, hogy mindketten el vagytok otthon hanyagolva, és így most megkapjátok azt a szeretetet, törődést egymástól, amit otthon nem. És ezen van a hangsúly. Ez nem szerelem, csupán hiánypótlás. Annak is a gerinctelen formája. Normális ember vagy helyrehozza a házasságát, vagy elválik, és megkeresi az igazi társát, nem pedig beletörődve sodródik az eseményekkel, cseberből vederbe.

Passzoltok.

Mindketten gerinctelenek vagytok, de a legjobb az, hogy te meg a szerelmes zeneket meg az email szivecskeket is beveszed.

De semmi baj, van meg lejjebb is.

#2 Aha, szóval szerinted helyes a másikat megcsalni és aki nem így gondolja, hanem talán azt javasolná a kérdezőnek, hogy ne tartson szeretőt, mert iszonyatos zsákutca, az egy szentfazék.

Annak a kapcsolatnak nem akkor lesz vége, amikor vége kell, hogy legyen (nyakatekert megfogalmazásodat kölcsönözve), hanem amikor a boldogtalan, döglött kapcsolatban élő nő / férfi végre erőt vesz magán és lekapcsolja a lélegeztetőgépet.

A kérdező szeretetpótlékot talált, nem szerelmet és gyáva belátni. Ennyi.