Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megelégedtek a jelenlegi párotokkal vagy tényleg ő az igazi?
Úgy érzem, ő tud számomra az Igazivá válni - én hiszek ugyan az igaziban, de nem úgy, mint a filmekben, hogy meglátod és instant ő a nagy ő, hanem abban hiszek, hogy hosszú évek során, sok munkával lehet valaki az igazi.
Vannak hibái, persze, mindenkinek vannak, de nem zavarnak, és nagyon jól működünk együtt, jó csapat vagyunk.
Senki más nem kéne helyette :)
Éveken keresztül azt hittem ő az.
Mostanában egyre sűrűbben jut eszembe, hogy biztosan nincsen normális közös jövőnk és ő is tudja, hogy ezt gondolom.
Nem tudom, hogy a jelenlegi páromnál nem találnék-e jobbat, volt elég sok kapcsolatom és így utólag egyik rosszabb volt a másiknál. 13 éve vagyunk együtt, ez borzasztó hosszú idő és még mindig meg tudjuk lepni egymást, sokat nevetünk. Nem csak a szerelmem, de a barátom is, ezt ő is tudja. Voltunk nagy szarban és együtt kijöttünk belőle, nem hibáztattuk a másikat, a megoldáson törtük a fejünket.
Ha összetalálkoznék egy 10-15 évvel fiatalabb bombázó nővel biztosan elbeszélgetnék vele, esetleg el is kalandoznának a gondolataim, de nem lépnék félre, mert annyit nem ér az egész. Ha esetleg találnék is hasonlót akkor sem hagynám magára,mert nem ezt érdemli.
Harmadik kapcsolatomban élek.Egyértelműen a legjobb.
Ha mégis véget érne, nem mennék bele többé párkapcsolatba. Háromszor kezdtem újra.Nem lenne hozzá sem kedvem se energiám.
Nem tudom igazi e de nagyon jó minden tekintetben.
Az első randin azt éreztem, hogy mellette hazaértem. De ő nem érezte ezt. Csak fél év múlva vallott szerelmet, addig azt mondta, még nem szerelmes. Aztán jött egy tök jó időszak, de gyorsan elmúlt a boldogság, mert nem vállalt fel minden körülmények között. Talán 1,5 évig voltam boldog igazán vele. Utána már csak a vívódások. Amikor szakítani akartam, változtatott. Volt olyan 4-5 elég boldog évünk. Egyszer megkérdeztem tőle, el tudja-e képzelni az életét mással. Azt mondta, hogy persze. Úgyis jön mindig valaki más. 4 év után derült ki, hogy nem tudja a szemem színét se. Pedig hányszor néztünk egymás szemébe szex közben is hosszú perceken át:(
Mindenféle módon rombolta az önbizalmam. Egyszer azt mondták itt gyakorin, hogy bántalmazott vagyok. Nem akartam elhinni, mert sose emelt volna kezet rám.
Kb. 2 oldalt tele tudnék írni a jó dolgokkal, amik hozzákötnek. És mégis annyira elromlott a végére, hogy most már biztosan tudom, nekem ő sose volt az igazi.
Jelenleg fordult a kocka és totál ki van, mert beleszerettem másba. Most bezzeg csak velem tudja elképzelni az életét. Én vagyok a gyönyörű meg minden. Ezt miért nem tudta mondani korábban soha? A legnagyobb bók amit kaptam tőle, az volt, hogy átlagos vagyok, és neki nem kéne jó nő, mert azt félteni kell. Most meg nyáladzik, hogy jaj, azon szokott gondolkozni, hogy itt van neki egy ILYEN NŐ és el fogja veszíteni...
A hátamon feláll a szőr a nyáladzásától.
Jelenleg annyira undorodom ettől a típustól, hogy mindegy nekem, mennyire szerelmesnek tűnik valaki, ha kiejti a száján azt a szót, hogy nem szeret, már dobom. Volt valaki, aki mellébeszélt, hogy de hát ez nála csak önvédelem, stb...Egyszer meghallgattam, aztán még egyszer célzott rá, hogy nem szerelmes belém és hagytam a p..ba.
10 éven át hallgattam, hogy mennyire nem vagyok különleges, hát most akkor váltok azokra, akik jól tudnak hazudni és elhitetik velem, hogy 10/10-es vagyok.
Tényleg ő az igazi.
Minden téren. Külsőleg 100%- ig az ideàlom, (én is neki), belsőleg szintén...hosszú lenne leírni, a lényeg, hogy nagyon passzolunk egymàshoz, lelki tàrsak vagyunk. Az àgyban is egyedül vele élvezetes a dolog, soha senki màssal nem volt az. Ez mindkettőnknél így van, csak màs okokból:) Ilyen téren is hasonlóak az igényeink.
9. éve vagyunk együtt szerelemben. Az első 1,5 évben megvolt az eljegyzés, az összeköltözés, és az esküvő is. Màr az első hetekben tudtuk annak idején, hogy együtt éljük le az életünket. Egyikünk sem tudja elképzelni, hogy van még ember a földön akivel ennyire összeillenénk, mint egymàssal. Az sem véletlen, ahogy egymàsra talàltunk. A sors akarta így, nekünk talàlkoznunk kellett. ( netes tàrskeresőn ismerkedtünk meg)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!