Van még valaki ilyen cipőben?

25/l vagyok, van egy férfi, akivel összeismerkedtem még a nyár elején. Az első randin nagyon elvarázsolt, tökéletes volt. Találkoztunk is párszor, le is feküdtünk egymással. Ő olyan, akire mindig vágytam, kívül belül pontosan ugyanolyan. Azt mondja, nagyon elfoglalt, és nemigazán fér az idejébe egy kapcsolat, máskor azt, hogy akar, valamikor meg nemannyira. Tudom, ez egyértelműnek tűnik, hogy nem kellene vele foglalkoznom, de már annyi embert engedtem el, mert gyenge voltam. Nem vagyok elégedett magammal, sosem voltam, meg akarok változni kívül is meg belül is, hogy el tudjam magam fogadni. Olyanok mentek el tőlem, akik velem maradtak volna, ha nem olyan lennék, amilyen vagyok. Ő is velem lenne, ha nem ilyen lennék, úgy érzem.

Nagyon gyengének érzem magam. Van munkahelyem, van diplomám, van lakás, nem vagyok elhízva, nem ilyen problémák vannak. Belső problémám van, nincs önbizalmam, félek vállalni a legbelső énem, félek kimondani, mit szeretnék, mit akarok, félek kérni mástól, félek elfogadni mástól bármit, szeretet, törődést. Sajnos sokat csalódtam, de én is tehetek róla, mert hagytam mindig.

Szeretnék megváltozni. Persze nem csak az éltet, hogy ezért a férfiért, hanem elsősorban magamért.

Azt érzem, hogy megvannak a tervek a fejemben, hogy mit kellene csinálni, de folyton csak beszélek róla, akarat az nulla, valamiért nem megy.