Miért nem tudom elfelejteni, ha csak plátói volt?

Eltelt már 7 év is azóta, hogy megismertük egymást. Elég sokat beszéltünk csak online, mert nem mert velem találkozni, ráadásul messze is lakik. Bár szerintem Magyarországon nincsenek távolságok, ha két ember igazán találkozni akar, ez semmiképp nem lehet köztük akadály. De egyszerűen nem jött össze azóta sem. Egyetlen találkozó sem. Körülbelül két hónapig rendszeres volt az online -beszélgetés köztünk, majd egyre kevesebb lett. Alábbhagyott az érdeklődése, persze én egyre közelebb éreztem magamhoz. Sok képet, zenét küldtünk egymásnak, amiket ha újra meglátok/meghallok valahol, még mindig olyan érzéssel töltenek el, mint akkor és ő jut róla eszembe. Persze nem erőltetem magamat rá, hiszen, ha ő is így érezne, már találkoztunk volna, vagy mutatna érdeklődést és nemcsak úgy tenne, mintha érdekelném, ha keresem. Tehát egy jó ideje nem keresem egyáltalán. Néha nehéz megállni, mert mint írtam, sok dologról eszembe jut. Voltak kapcsolataim ez idő alatt, de egyik sem tudta feledtetni velem ezt az érzést. Szerettem őket, de valahogy ez erősebb érzés és mindig hiányérzetem volt a kapcsolataimban emiatt. Nem tudom, mi lehet ez. Szerelem lenne? De hisz' nem is ismerem igazán... azóta biztos sokat változott ő is, ahogy magamon is tapasztalom. Csak ez az érzés állandó.