Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Be nem teljesült szerelem, miért nem tudom elfelejteni?
Nekem is van hasonló történetem. :) Én is 12-3 éves koromban lettem szerelmes egy osztálytársamba. Én elég gátlásos ember vagyok, olyan magamnak való. Ő volt az egyetlen, aki emberszámba vett a zárkózottságom ellenére. De nem vagyok biztos abban, hogy viszonozta az érzéseimet. Ez a vágyakozás 5-6 évig tartott részemről. Aztán középiskolában másik osztályba kerültünk, onnantól elkönyveltem magamban, hogy veszett ügy, és tovább kell lépnem. A folyosón állandóan azon kaptam, hogy néz, de soha nem lépett. Aztán lett párkapcsolatom valaki mással, érettségi után következett be a szakítás. Ekkorra én már teljesen túltettem magam a volt osztálytársamon. Kicsit egyedül voltam, megviselt a szakítás, hosszabb kapcsolat volt. Aztán lett új kapcsolatom, ami minden eddigit felülmúl. :) Viszont, mostanában állandóan összefutok a volt osztálytársammal. Változott sokat, nem jön be annyira, mint akkor, mégis furcsa érzéssel tölt el, amikor elhalad mellettem az utcán. És állandóan utamba sodródik valamilyen okból kifolyólag. :) Nem tartjuk a kapcsolatot, de mindig felukkan és olyankor picit rosszul érzem magam, de cseppet sem bánom, hogy nem mértünk lépni akkor, mert kicsit lecsúszott, nem túl pozitív irányba változott. Már nem az a rendes, szolid srác, mint kamaszként. :)
Szerintem minden okkal történik. Nem véletlen alakult úgy az ember élete, ahogy most van. Azt kell elfogadni és szeretni, amink van. :)
10 évvel ezelőtt lett vége egy kapcsolatomnak, a csajnak, akivel jártam, volt egy pár évvel fiatalabb huga, akibe teljesen reménytelenül beleszerettem. Nyilván nem történt köztünk semmi soha, nem is tud róla, mert nem vagyok bunkó, hogy rámozduljak egy volt csajom hugára.
A lényeg, hogy 10 éve nem láttam. De a mai napig kísért, a mai napig élesen előttem van az arca, a mosolya, a szemei, pár hete véletlenül megtaláltam fészbukon, azóta, ha lehet, csak még szebb lett.. még mindig szerelmes vagyok bele, azt hiszem.. és soha nem lesz belőle semmi.
Ez van, szopás az élet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!