"Csak szexet akar a pasi". És mi mást szeretne a nő, ha semmi értelmeset nem lehet még az értelmesebbel se csinálni, mert az is csak operatívan szexet akar, ha valami értelmesről beszélnék vele?

Igen, én is megkaptam férfiként egy randin, hogy "szerintem csak szexet akarsz". Ez úgy mélyen megmaradt bennem, mert szíven ütött. Szíven ütött, mert mindig is szerettem volna egy olyan párt (nőt) találni, aki egyben szellemi társ is. Ehelyett?

Éva

Először örültem neki, hogy végre egy értelmes lányt találtam, fellelkesültem. Mikor már belelendültünk volna az értelmesebb kommunikációba, lelépett. Aztán megtaláltam, próbáltam vele értelmesen beszélni, de ő terelte a szót a kapcsolati, szerelmi dolgok felé. Végül már nem ment, hogy kulturális, filozofikus témáról beszélgessek vele. Megkaptam, hogy "csak szexet akarok", aztán hogy "csak a filozófus Évát akartad megismerni, a bulvárszennylap Évát nem".

Anna

Ő csak barát volt, már volt jegyese. A barátságunk elején még lehetett vele értelmes dolgokról beszélni, akár tudományról is. Aztán egyre üresebben reagált bármi kulturális, intellektuális témára, végül már fel se hozott ilyen jellegűeket, hanem terelte a szót arra, hogy állok a csajozással. Próbáltam vele másról beszélni. Egyszercsak mint derült égből a villámcsapás elkezdett azzal jönni, hogy én akarom őt (a jegyese ellenére). Az égvilágon semmi jelét nem adtam tudtom szerint, különben sem tetszett nekem, másrészt a barátom volt, harmadrészt tiszteletben tartom, ha valakinek kapcsolata van, főleg jegyese. A barátságunk tönkrement. Még amikor megismerkedtem vele, tökre jó volt értelmesen beszélgetni vele, de akkor is ő hozta fel (senki nem kérdezte) a szex és szüzesség témáját. A férfiak a szexmániások, mi?

Katinka

Neki udvaroltam. Nagyon élveztem vele az intellektuális párbeszédet. Aztán egy idő után előhozakodott a gyakorlatiassággal, hogy operatívkérdései lennének, és terelte a szót a párkapcsolatot megalapozó kérdésekre. Pedig beszéltem volna még vele műveltségi dolgokról, mert szeretek nagyon. Végül nem jöttünk össze, ő pedig nem akarta folytatni barátként sem, pedig értelmesen el tudtunk beszélgetni.

Sorolhatnám még ezerrel a példákat, ezeket mind átéltem. És mit látok? Ürességet, igénytelenséget a nőkben. A művelődési helyeken, előadásokon, tudományos fórumokon, bármi értelmes helyen férfitöbbség van, a politikából hiányoznak a nők, a művészetből, tiszta inaktív terméketlen társulat! Egy plázában nézzük meg, kik vannak többségben. Egy tömegközlekedési eszközön kikből van több? Nőkből. A Margitszigeten kik futnak többen? Férfiak. A női nem, őszintén, mit szokott csinálni? Otthon sorozatokat néz, viberezik meg fészbúkozik? És akkor jönnek azzal, hogy de ők mennyire tehetségesek, csak a férfiak elnyomják őket, akik csak a nyers erejükkel bírnak, primitívek és nincs tudásuk. Aham. Fizika szak? Fiúk vannak többen. Mérnökök? Férfiak vannak többen. Nem tiltja meg senki, hogy a nők is megnyilvánuljanak, de csak ürességet látok, semmi tartalom nincs bennük, ismertem egy csajt, aki a Gellért-hegyre se tudott felmenni, pedig nem volt "mozgáskorlátozott".

Volt egy értelmesebb gimnazista osztálytársnőm, összejött egy szürke, semmilyen alakkal.

Akkor miért a nők szokták azzal vádolni a férfiakat, hogy csak szex kell nekik, amikor maguk a nők 99,99%-ban az égvilágon semmi szépet, tartalmasat, értelmeset nem tudnak felmutatni, és ha próbálunk velük értelmesen beszélni, akkor szexre terelik a szót? Miért van ez? Tapasztalatból tudom ezeket, úgyhogy azok a válaszok hiteltelenek és fantáziákon alapulnak, miszerint ez nem így lenne. Megy a piros kéz annak, aki ilyesmikkel trollkodik.