Bele lehet szeretni az akaraterőbe?

Mármint ideális esetben a férfi az aki magabiztosabb, ügyesebb, talpra esettebb, erre buknak a nők, aki mellett élményeket tudnak szerezni és biztonságban érzik magukat. Úgymond a férfi az aki "leveszi a nőt a lábáról"..

De mi van akkor ha a férfi 18 évesen jön rá hogy gyakorlatilag elbszta az egész életét, nincsen ismeretségi köre, élettapasztalata, barátai is immel ámmal, hobbyja se nagyon viszont elhivatott arra, hogy változtasson eddigi életén hobbyt keressen komoly egyetemre menjen, tanuljon, új dolgokat próbáljon ki, elszakadjon eddigi életvitelétől.

Ilyenkor ha NAGY ODAADÁSSAL udvarol valaki egy lánynak lehet esélye nála?? Mennyire tudja vonzóvá tenni magát egy kis "boldogtalan magányos de nagyon motivált és elszánt nyomi" aki mellett a nő inkább érzi magát egy anyának aki ki kell tanitgasson egy ilyen hülyegyereket mintsem egy hercegnőnek akiért a eljött egy herceg és tejben vajban füröszti...

Ha az odaadó szeretet és elhivatottság megvan az elnyomhatja a szociálisan félénk félszeg nyomiságot és lehet vonzó egy nő számára?