Kedves Férfiak! Nektek megalkuvás az élet?

Milyen társadalmi elvárások? Nekem soha senki nem szólt bele abba, hogy miért van/nincs barátnőm. Egyrészt.

Másrészt egyedülálló vagyok, és soha nem maradnék egy rossz kapcsolatban. Viszont ezt az alkalmi szexelgetést is meg lehet unni, nekem pl. már sokkal jobban tetszene, ha találnék egy normális lányt. De az meg nem egyszerű.

szerintem az elet minden terulete megalkuvasrol szol. Nem hiszem, hogy az embere nagy tobbsege, vidaman indul el reggelente dolgozni vagy befizetni a sarga csekkeket vagy elviselni egy kibirhatalan rokont.

Nekem rossz volt, s hidd el, en orultem volna a legjobban, ha ez nem igy alakul. Tobb evet eltem parkapcsolatban, osszesen 12, s ugyanolyan jol erzem most magam mar tobb mint egy eve egyedul. Ami nem egyenlo azzal, amit az elso irt, en havonta minimum egy csajjal randizok, de legyen inkabb ketto. Rengeteg uj embert ismertem meg.

Parkapcsolatban, tobb volt a szex ez teny, de en ezt kihivasnak fogom fel.

Az pedig csak agyjatek, hogy hany norol marad le az ember. Mert ha szingli egy ferfi, akkor nem ugy jelenik meg a noknel, hogy milyen jo parti, hanem, ugy hogy mi lehet vele a baj. Sokkal konnyebb csajozni, ha az ember parkapcsolatban van, ezt teny. A noknek mindig az kell, akit nem kaphatnak meg.

Nekem egyáltalán nincs arra szükségem, hogy újabb és újabb nőket vadásszak le. Nekem egy tartós és megbízható társra van szükségem, aki ott van mellettem és én mellette, és boldogok vagyunk. Nekem a monogámia abszolút ideális.

A megalkuvás része inkább ott van, hogy egyáltalán nem biztos, hogy létezik olyan személyiségű nő, aki perfektül kompatibilis az enyémmel, vagy ha létezik is, hogy megtalálom. Az idő pedig telik.

26/F