Létezik a szerelem?

"semmilyen evolúciós előnnyel nem jár, mégis létezik."

Ó, dehogynem! A szerelem célja az utódnemzésre való ösztönzés. Ezért hülyülünk meg és teszünk meg idióta dolgokat szerelmesen.

Én pl diákkánt mikor annak éreztem magam, csak hogy lássam a pasit, abban a hónapban dolgoztam a legtöbbet. :D Igaz semmi nem lett vele, de legalább akkor kaptam a legtöbb fizut diákként. :D

N

Már bocs, de evolúciós szempontból férfiként az lenne a "legelőnyösebb", ha minden utamba kerülő nőt megkettyintenék és teherbe ejtenék, hogy minél több utód hordozza az én génkészletemet. Nem pedig az, hogy egyetlen nőt akarok mindenáron, hogy a többi bigére rá se nézek. De szerencsére én ember vagyok, nem pedig csimpánz, és jobb nekem, ha egy tökéletes barátnőm van, mintha lenne a nyakamon nyolc felcsinált leányanya :D

Az pedig, hogy te akkor kaptad a legtöbb fizut, szintén nem jelentett evolúciós előnyt, mert az utódaid száma ugyanannyi maradt, mint előtte. :D

# 13

Pedig most hülyeséget mondasz, bocsi.

Olvasgass utána. ;)

Picit akkor kifejtem kérésedre, csak hogy megértsd:

A szerelem célja az utódnemzésre való ÖSZTÖNZÉS.

Ez alatt nem azt értjük, hogy annyiban kimerül, hogy megdugazs valakit, hanem szerves részét veszi ki az utódok felnevelésének első pár évében. Elméletek szerint pont ezért tart átlag 2-3 évig az intenzív szerelem érzése, mert így biztosít előnyt arra, hogy összetartsa a párt, és az utódok így maradnak életben nagyobb eséllyel. Nem úgy, ha a szülő ehyik tagja rögtön sorsára hagyja.

A szerelem meg el is múlik ezután, nem tart életed végéig, tehát utána újra biztosított az, hogy akit akar, "megkettinsten" az ember.

Ami írok, nem magam találtam ki, ha nem értesz vele egyet, nem muszáj, ettől még ne légy szűklátókörű. ;)