Miért nem szeretik az emberek azt a tényt, hogy a szerelem érzése csak egy kémiai reakció?

"Ennek ellenére mindenki mágiaként,csodaként,világokat megmozgató erőként hivatkozik rá"

--> Mert talán abban az állapotban úgy is érzed? Miért zárja ki szerinted egymást a 2 állítás? :)

A 2 nem zárja ki egymást: kémiai reakció/hormonokról van szó ÉS csodálatos mámorító érzést szabadít fel benned.

Abban a pillanatban valóban úgy is érzed, hogy megbűvöltek.

Különben mégis mivel magyaráznád, hogy csupán valaki hangja hallatán megdobog a szívd, lever a víz, és rosszul vagy? Vagy ha először meglátod a találkáknál?

Vagy hogy még egy olyan ember is zavarban jön 1 konkrét adott személytől, aki máskor a leggátlástalanabb, mocskosabb férfitől sem jön zavarba?

Amikor a testedben érzed a bizsergést, pusztán mert rágondolsz? Vagy egy nézéstől, mosolytól elolvadsz, önkéntelenül mosolyogsz rá, és/vagy melegséget érzel ha rád néz, vagy csak ha a mosolyát látod?

Elég csöpögős volt? Talán ez már szerelem-féle,ugye?

A saját érzéseimet írtam le.. Óriási energiát szabadít fel, tisztában vagyok vele, hogy hormonok. ÉS még sem értem.. Hogy képes ennyi mindent előhozni.

Egyébként tapasztalat:

én ilyet nem igen éreztem, max tinikorban egyszer még sok éve ( úgy 10).

Azt se gondoltam volna, hogy valaha még így megbolondít, és képes leszek ilyen hülyeségekre, mint amit leírtam.

A szerelem egy illúzió, és túl van értékelve. Nem akartam, és nem is tartottam szükségesnek. Most is csak szenvedés inkább.

Sosem értettem, hogy képesek emberek szenvedni emberektől, helyzetektől "szerelem" címszó alatt..

Amiket leírtam, te is most csak olvasod, de nem érzed.

Addig ezek csak üres szavak. Átélni viszont.. NA az teljesen más..

N

9-es

Kérdés:

"akkor valami egészen fontos dologtól fosztod meg ezeket az embereket: attól a biztonságtól, hogy ez a kiismerhetetlen varázs tőlük független, rajtuk kívül álló dolog, és ezért felelősséggel sem tartoznak érte, sem a kapcsolatukért."

Rengtek kutatás volt már a szerelem kialakulásával kapcsolatban.

Manapság már össze is tudunk szedni egy listában pár dolgot, hogy pl mik azok a tényezők, akik nagy eséllyel váltják ki a vonzalmat.

De ugyanakkor, ezekre a mai napig nincs egzakt válasz. ÉS ez az, ami különlegessé teszi az egészet.

A szerelem kialakulásának okai között benne annak bizony a személy tudat alatt meglévő, tudattalan okok, amikről fingja sincs. Csak vonzónak találja VALAMIÉRT, ennyit tud.. De nincs, nem létezik olyan ember, aki annyira jól ismerné még a tudatában elfojtott, és tudatalatti dolgait is, hogy tisztában legyen azzal, hogy miért szerelmes. ( pl a külsőre hasonlítók vonzóbbnak tartják egymást, belsőleg pedig szintén akik hasonlítanak és/vagy olyan általa irigyelt vagy áhított tulajdonsággal bír másik, amit ő is szeretne és felnéz rá. És tudnék írni vagy 7-8 ilyet)

Ezért olyan misztikus ez, mert valóban sokszor kézzelfoghatatlan.

Nincs olyan, hogy nahát, te külsőre rendben van, nagyon jó társ és apa/anya leszel, megbízható vagy, akkor én most szerelmes leszek. Erre nincs recept, maximum valószínűséget számolhatunk (esetleg), de ennyi.

#11:

>Átélni viszont.. NA az teljesen más.

Igen, és ez nagyon fontos, ezért kiemelem a többiek számára is. Nagyon sokan úgy érvelnek a szerelem kiismerhetetlensége mellett, hogy "a tudomány" (vagy bárki más) soha nem lehet képes leírni azokat az érzéseket, amiket a szerelem vált ki az emberből. Ez igaz is, de erre nincs is szükség. Itt két dolog keveredik:

1. a "szerelem", mint egy leírható, megismerhető folyamat

2. a szerelem >szubjektív tapasztalata<

Ezt a kettőt szokás összemosni. Aki "tagadja" a szerelmet, az általában az 1-esről beszél, aki méltatja a szerelmet, az mindig a 2-esről beszél, holott ezek nem ugyanannak a jelenségnek a különböző megközelítésű leírásai, hanem két teljesen különálló dolog.

#12: okés, de mi a kérdés? :)

13 :)

Ezzel kapcsolatban valamiért Schrödinger macskája jut eszembe..

Egyébként az oké, hogy 2 külön dolog a szubjektív tapasztalás, és a definíció, ezt most mellőzzük, mert én sem erre gondoltam.

Nem a meghatározásról beszélek. (legyen az kémiai reakció, hormon, vagy varázslat) Minden leírható, meghatározható tudományosan. :)

Attól függetlenül, a tudomány pontosan mai napig nem tud mindenre választ adni ezzel kapcsolatban, és itt jön képbe amire a kérdésem irányult:

"akkor valami egészen fontos dologtól fosztod meg ezeket az embereket: attól a biztonságtól, hogy ez a kiismerhetetlen varázs tőlük független, rajtuk kívül álló dolog, és ezért felelősséggel sem tartoznak érte."

--> A szerelem tőled függ? Mert ha igen, akkor abból az következik, hogy te tudatosan bele tudsz szeretni valakibe. TE döntöd el, kibe leszel szerelmes. ÉS mikor.

Szerinted ez így van? - Csak mert ezt írtad.

Nyilván ez nem így van. Hiába van előtted egy tökéletesnek tűnő ember, aki tökéletes apa/anya lenne, ha nem érzed iránta, amit kellene, nem érzel vonzalmat.

A szeret inkább tudatos, de a szerelem?

HA valóban tőlünk függne, valószínűleg sokkal-sokkal kevesebb szerelmes, pláne viszonzatlan szerelmes ember és pár lenne.. Mégis sok ilyen van. Bizony erre mai napig nincs konkrét magyarázat. Vannak összeszedve olyan jellemzők, amik leírják, hogy mik keltHETnek vonzalmat egy másikban adott esetben, de attól mai napig tőled független dolog, hogy kibe szeretsz bele.

Ha belepusztulok sem tudok akarattal beleszeretni valakibe, és kiszeretni is nagyon nehéz.

Szóval oké, hogy tudományos meghatározás pipa, de kiváltó ok mai napig rejtély a tudomány előtt is. Sőt, még csak abban sem biztosok bizonyos nézetek szerint, hogy melyik van előbb: a szerelem váltja ki a hormonokat, vagy a hormonok a szerelmet? Ezt sem tudhatjuk biztosan.

Ahogy egyébként azt sem(hogy a szubjektív érzékeléshez is visszatérjek), hogy az illúzió miatt leszünk szerelmesek, vagy a szerelem miatt idealizáljuk a másik? (ok-okozat, melyikből következik a másik). És ezt, miszerint előbb szeretünk bele, és ezért idealizáljuk a másikat ( és nem fordítva, ahogy eddig tartottuk, ez viszonylag friss teória.)

#14: á, így már értem.

>A szerelem tőled függ? Mert ha igen, akkor abból az következik, hogy te tudatosan bele tudsz szeretni valakibe. TE döntöd el, kibe leszel szerelmes. ÉS mikor.

Nem igazán erre gondoltam. Nem hiszem, hogy lehetetlen lenne szándékosan kiváltani ezeket az érzéseket, de világos, hogy nem ez a gyakorlat, nincs rá ismert mód és nem hiszem, hogy szükség lenne rá. És bár előidézni nem igazán lehet szándékosan, kordában tartani, elmulasztani igenis lehet (én legalábbis rutinszerűen csinálom/csináltam).

Én inkább arról beszéltem, hogy az függ tőlünk, azért vagyunk felelősek, hogy >mit teszünk ezeknek az érzelmeknek a hatására<. Én úgy látom, hogy nagyon sokan takaróznak a szerelemmel, mint egy külső, tőlük független dologgal, azért, hogy megindokolják a rossz, káros, döntéseiket: a hűtlenséget, aljasságot, felelőtlenséget stb. Mintha a tény, hogy "szerelemből" követted el az adott dolgot, feloldozna, mentesítene a bírálat és a következmények alól. Ez az, amit én mereven elutasítok, és ezért tartom rendkívül károsnak a szerelem magasztalását, pontosabban a káros cselekedetek és viselkedések szerelem általi validációját.

14

Így már én is értem.

Mert hát maga a szerelem, mint jelenség, mégis csak tőlünk független, nem tudatos döntésünk ez az érzelem.

(=rajtunk kívül áll)

A cselekedetét azt valóban minden ember maga irányítja. De ez a 2 kb most annyira eltérő dolog is, ( érzelem és viselkedés), mint a te példádban felhozott fogalom maga és szubjektív tapasztalás.)