Ha valakivel nem találkoztok sokáig akkor tényleg az egyik fél ki szerethet a másikból?

Attól, hogy dolgozik és nem tudnak találkozni és neten lehet skype-on videóchatelni. Már nem az őskorban vagyunk. Meg vannak hozzá a technikai lehetőségek, hogy hogyan lehet fenntartani a másikkal a kapcsolatot.

A kérdés az, hogy ki mennyire akarja a másikkal fenntartani a kapcsolatot.

Minden egyes nap ápolni kell a kapcsolatot, hogy az működőképes maradjon!

Fogalmam nincs mit akartál írni az utolsó két kommentedben de az alap kérdésre válaszolnék.

A szerelem egy agyi folyamat amit ezernyi élmény érintés és szó kapcsol be. Ha a kapcsolatban az egyik fél nem kapja meg a megfelelő ingereket elmúlik ez az érzés. Ahogy az első írta egy kapcsolatért minden nap tenni kell. Van akinek elég a skype nekem például tényleges találkozásra is igényem van. De szerintem az mindenkinek édes kevés hogy hónapokon keresztül napi pár sort váltanak egymással.

Azért 1-2 hónapot ki lehet bírni. Arról nem is beszélve, hogy lehet találkozni is a nagy távolság ellenére is, ha nem is olyan gyakran. Páromnak lehet ki kell mennie továbbképzésre külföldre, de mindkettőnknek egyértelmű volt, hogy két hetente, vagy legalább havonta találkozunk. Nem hiszem, hogy gondot okozna a kapcsolat fenntartása számunkra akár fél év ilyen állapotban sem.

Azok, akik hónap távolság után már szakítanak, valószínűleg nem voltak stabil kapcsolatban azelőtt sem. Van ilyen. De ez nem az ideiglenes távolság hibája.

Nem a távolság hanem a kapcsolatban résztvevők hibája. Találkozásokkal és videókapcsolattal telefonhívásokkal túl lehet élni tényleg akár fél évet is ha már masszív a kapcsolat. Tehát nem pár hónapos "kapcsolatocskára" húzunk rá egy ilyen terhet.

Viszont ahogy én kivettem ebből az egészből a történet szereplői csak messengeren kommunikáltak azt is olykor szinte egyoldalúan. Így nem működhet. Az előző hozzászólásomban ezt próbáltam leírni.

Kell a fizikai találkozás kell hogy halljuk a másik hangját lássuk a gesztusait és persze mindegy ki milyen fáradt oda kell figyelni a kedves gesztusokra a szép szavakra dicséretekre nem csak monoton módon írogatni egymásnak hogy mi történt épp ma.