Hogy lehet az, hogy sokkal jobban emlékszem arra, aki viszonzatlanul szeretett engem, mint azokra, akikkel együtt voltam?

Sok évvel ezelőtt szerelmes volt belém valaki, de én nem éreztem úgy iránta, ő tényleg őszintén, önzetlenül szeretett, de hiába, ha én nem tudtam úgy tekinteni rá, még akkor is csak az én lelkiállapotom érdekelte, amikor elutasítottam, nem is nyomult tovább, de bűntudatot sem akart kelteni bennem.

Közben néhány más emberrel összejöttem, de így visszagondolva egyik kapcsolat sem volt nagy szám, pillanatnyilag jól elvoltunk, de így visszagondolva, semmit nem jelentenek nekem, egyik sem a szeretetről szólt. Míg a korábbi eset mély nyomot hagyott bennem, pedig nem is voltunk együtt sosem.