Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Minek kell túlbonyolítani a társkeresést elvárásokkal?
Szerintem egy párkapcsolatban nem elvárni kell, hanem közösen megteremteni azt, amit közösen szeretnének.
így van.
Mindent annak fényében írok, hogy én az után tudtam meg hogy a páromnak van saját kocsija, hogy összejöttünk, illetve a szüleivel él:
Egy felnőtt kapcsolathoz már kevés a szeretet. Legalább a törekvést igenis elvárnám egy pasitól, hogy AKARJON önálló lenni. Mifelénk mondjuk a kocsi nagyon nagyon nagyon nagyon hasznos (barátom lakhelye és a régi lakhelyem között vonattal 4-5 óra az út, kocsival 1), de pesten nem érdekelne... Viszont akarja megoldani az életbeli gondjait, akarjon egyről a kettőre jutni.
Mi most tök jól eléldegélünk a párommal a szüleinél, de szeretnénk különköltözni. Nem akarok 40 évesen is a mama nyakán lakni, nem hiszem, hogy ez olyan megbotránkoztató.
Én is teszek ezekért, együtt gyűjtünk házra. EGYÜTT. Igen, elvárom a páromtól IS. Nem érzem magam rosszul emiatt.
Akkor már jobb lenne, ha ezeknek megléte nem feltétel lenne, csupán jó pont. A rájuk való törekvés legyen akkor feltétel.
Mondom ezt saját házzal/kocsival, de egyesek itt nagyon el vannak varázsolva.
31/f
#2 Az tök normális, hogy az ember leakar válni a szüleiről. Minden normális ember ezt elszeretné érni. A gond akkor kezdődik, ha ismerkedik valakivel és tökre összeillenek vonzódnak egymáshoz, de felveszi ezt a fasiszta viselkedési formáját, mert a kis papírján nem tudja beikszelni azt a pontot és elkezdi hibáztatni azért, mert még itt tart az életben. Itt nálunk ez amúgy is kényes téma, mert egekben vannak a lakásárak és az albérlet is nagyon drága. Egy megoldás van erre együtt megteremteni és nem elvárni senkitől, hogy meglegyen neki ez.
Viszont nem értek egyet azzal, hogy felnőtt korban kevés a szeretet a szeretet az sose kevés, ha szeretni tudja egymást két ember, akkor megoldják együtt a gondokat, aki mást mond az nem szeretet még igazán senkit.
Te egyelöre borzasztóan éretlen ember vagy.
A szeretet/szerelem szép dolog, de abból megélni és családot alapítani nem lehet ez csak tinikorban elég, amikor úgyis csak rövid ideig tart az egész. Egy felnött ember nem két hónapra akar valakivel együtt lenni, hanem évekre tervez - ennek viszont vannak feltételei is, mert anyóshoz költözni gyakorlatilag egyenlö a kapcsolat végével. Ilyenbe me´g értelmes ember nem is kezd bele.
EGy NORMÁLIS párkapcsolatnál MINDKÉT fél le tud valamit tenni az asztalra anyagilag is, és ha te férfi létedre arra vársz, hogy majd a nö megoldja a közös életetek finanszírozását, az legalább annyira megatív dolog, mint ha ezt egy nö teszi. Azért legalább, mert a férfinek akkor is kell biztosítani a család megélhetését, ha a nö gyerek(ek)et szül és emiatt kiesik mint keresö.
Nem árt, ha visszatérsz a földre és nem hözönsz ennyire, ugyanis én már felépítettem egy csomó mindent a párommal, szóval nálam nem esedékes az "eltartó" keresés. Nálunk - a jó értelmben vett - emancipáció müködik. (De nem ártana, ha TE utána néznél a szó jelentésének, mert nagyon nem vagy tisztában vele!)
De egy harminc körüli férfi, akinek semmije sincs, azzal nem kezd értelmes nö, mert ha eddig nem volt képes bármit is összehozni, akkor nem is fog soha!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!