Lehet hosszan tartó, boldog kapcsolatban élni, ha valaki nem képes a szerelemre?

#1:

Ez nem igaz, hogy nem tudom jól kezelni. Pont ezért beszélgettem vele erről, mert kíváncsi voltam, hogy ő hogyan működik, és én azt szűrtem le az érzelmeiről, amit leírtam most a kérdésben. Most már tudom, hogy más, és azt is tudom, hogy a szándékai és a céljai nem kevesebbek, mint az enyémek, csak azért, mert ő máshogy érez vagy máshogy fejezi ki a véleményeket.

Inkább csak kíváncsi voltam mások véleményére és tapasztalatára. Például jól esett egyből a te hozzászólásodat olvasni, és látni, hogy más pároknál is van ilyen, és ebben semmi különös nincsen, úgyhogy köszönöm

#2:

Teljesen igazad van, én is nagyon értékelem benne az őszinteségét, és azt, hogy nem mond soha semmi olyat, ami nem úgy van. Viszont ha mond valamit, akkor tudom, hogy azt úgy is gondolja. Nekem is ezerszer többet jelent, hogy 100% komolyan azt mondja, hogy nagyon szeret velem lenni, hogy hiányzom neki, hogy fontos vagyok neki, hogy nem akar elveszíteni, mintha azt hazudná, hogy szeret. Nem kell hallanom, hogy szeret, csak szeretném tudni, hogy nem velem van a baj, hogy nem csak belém nem tud szerelmesnek lenni, hanem ő ilyen és kész.

#5:

Köszi a választ!

Nem a sablonos dolgokban hiszek, egyszerűen csak most szembesültem vele igazán, hogy mennyire más az emberek érzelmi világa. A párkapcsolatokat nem tanítja senki, magunkat kell tanítani, és útközben fejlődni.

Azért is beszéltem vele erről. És most már jobban tudom, hogy neki milyen a hozzáállása. És az is kiderült, hogy volt, amiről én azt hittem, hogy annyira egyértelműen mutatom neki, ő pedig nem tudta. (Hogy vele akarok élni, és eszembe sem jut elköltözni, és soha nem gondolok arra, hogy mással esetleg jobb lenne, és én csak vele tervezek.)

Nehéz annyi mindent belefoglalni egy kérdésbe, lehet hogy hálátlannak, problémázósnak tűnök a kérdésből, de nem vagyok az. A két év alatt egyszer ezt megbeszéltem vele, és most eszembe jutott, hogy megkérdezem itt, mert mindig érdekes más emberek őszinte véleményét olvasni.

#6:

Köszönöm a hasznos választ. Sokat jelent, hogy megosztottad ezt velem. Többször is elolvastam.

Igazad van az introveltáltsággal kapcsolatban. Furcsa, de sosem gondoltam rá, hogy az, mert annyira jó a szociális helyzetekben. Elfelejtettem, hogy attól hogy valaki jól kommunikál másokkal, közönség előtt szerepel és nem egy "nyuszi", attól még lehet introvertált.

Azt hiszem mondhatom, hogy megnyílt már előttem.

És azt hiszem, a kérdésből is egyértelmű, hogy nem értem mindig, hogy mit érez irántam. Mostanában kezdek rájönni, hogy az érzelmek kifejezése tényleg olyan, mint egy nyelv, és ha más nyelvet beszélünk, akkor "elbeszélünk" egymás mellett.

Igazad lehet abban, hogy az ő "fontos vagyja" ugyanolyan horderejű lehet neki mint az én "szeretlekem".

Köszönöm tényleg a válaszod!

#7

Igazad lehet, hogy más a szeretetnyelvünk, de valóban úgy gondolod, hogy ez egy kapcsolat végét jelentheti?

Szerintem ha tudjuk ezt egymásról, akkor tudatosan tehetünk érte, hogy működjön a dolog nem? Ha én tudom, hogy ő mit szeret, neki mi a fontos, akkor jobban próbálok arra koncentrálni. Például lehet, hogy ő sokkal jobban érzi a szeretetemet fizikálisan, akkor napjában hússzor fogom megölelni, megcsókolni, még akkor is, ha nekem ez nem feltétlenül a legmélyebb kifejezése a szeretetnek.

Ha pedig ő tudja rólam, hogy többet elér egy őszintén kimondott kedves szóval, mint egy doboz bonbonnal, akkor arra koncentrálhat, nem?

Én hiszek benne, hogy a kommunikáció kulcs és ha mindketten szeretnénk hogy hosszú távon működjön a kapcsolat, akkor tennünk kell egymásért. Nem megváltoztatni magunkat, hanem egyszerűen olyat (is) tenni, amit csak azért teszünk, mert tudjuk, hogy a másiknak jó.