Mit tegyek most, ezek után, hogy ne induljak el a lejtőn?

Sziasztok, igyekszem rovidre fogni. 22 eves srac vagyok es van egy kis gond. Egy lany miatt szomorkodom de elobb leirom mire gondoltam a kerdesben. Szoval sok evvel ezelott volt egy szo szerinti torespont az eletemben, volt egy balesetem ami vegzodhetett volna vegulis sokkal rosszabbul is, de igy is majdnem ramentem minden szempontbol, ez 16 evesen tortent es nagyjabol 1 ev alatt helyrejottem fizikailag ami kesz csoda. Viszont a legrosszabb (akik ateltek mar biztosan tudjak mirol beszelek) szamomra a mentalis utohatasa volt ennek az egesznek amibol sokkal nehezebb volt helyrejonni, probaltam a vegere jarni mi miert tortenik, nalam nagyjabol mindent megallapitottak anno depressziot, bipolaris zavart, szorongast, mindenfele gyogyszert is akartak szedetni velem dehat attol csak rosszabb lett igazabol. Furcsa mert regota nem beszeltem errol es nem is akarok (szoval meg biztos nem vagyok rajta teljesen tul) direkt nem gondolok bele mert borzongato idoszak volt, tenyleg iszonyuan szet voltam csuszva. A legrosszabb az volt hogy nem tudtam kommunikalni az emberekkel mert teljesen megvaltoztam, nem is volt senkim igazan.

Aztan kb 4 kilatastalan ev utan a veletlen folytan sikerult megismernem egy lanyt es tobbe kevesbe neki koszonhetoen lassan ujra felepiteni magamat, igazabol o volt az elso baratnom. O inspiralt igazabol es sikerult visszazokkennem a valosagba, ujra tudtam beszelni az emberekkel, normalis erzelmeim lettek, onbizalmam, celjaim szuper volt. Viszont sajnos vagy nem sajnos a bnommel voltak problemaink, sajnos o sem volt tejesen 100as :D Meg aztan tudtam egy ido utan hogy o megsem annyira nekem valo, de olyan sokaig halas voltam meg buntudatom volt, hogy dehat miatta jottem ki ebbol az egeszbol. A vege fele mar nyitott kapcsolat volt, neki is volt valakije meg nekem is kis "baratnoim".

Itt jott kepbe a lany az elejerol, 15 eves korom ota nem voltam szerelmes de ez kb egy eve megvaltozott, belezugtam egy lanyba akit nem is ismertem, csak latasbol de megis. Olyan furcsa volt eleinte nem tudtam mit kezdeni vele. Neten kovettem ot es probaltam kideriteni ki lehet o valojaban. O is motivalni kezdett engem, elkezdtem ujra edzeni mert hat a sok ev alatt igencsak elszaladt a sulyom is es ujra elkezdtem az imadott kuzdosportomat is, rengeteget futottam etrendet valtottam stb aztan ugy par honap alatt szepen lefogytam 25kgt es ennyivel nott a futokapacitasom is, mostmar 30 km-ert is le tudok futni (nalam ez hihetetlen kategoria). Elkezdtem vegre tanulni az egyetemenen is, mellette munkat kerestem, uj lakasba koltoztem,igenyes lettem magamra minden szempontbol.

A lenyeg az, hogy motivalt. Es tisztaban voltam vegig vele, hogy valojaban egy illuzorikus alomba vagyok szerelmes, aki a fejemben el nem letezik, tudtam hogy ez kockazatos mert benne van, hogy egyszer kegyetlenul arcon csap a valosag. Ez elkerulhetetlen volt es meg is tortent. Nem ugy ahogy gondoltam de talan igy rosszabb. Mivel rajtam reszben kivulallo okok miatt nem sikerult kozel kerulnom hozza vagy normalisan megismerni (es bevallom feltem is mert kevesnek gondoltam magamat hozza) ezert osszejott egy sraccal, azota is egyutt vannak. Hat igen nem az lett amit elkepzeltem. Vagyis az lett csak masik sraccal. Persze termeszetesen azota adjak magukat a szituaciok amik regen nem voltak de mar nem tudok elni veluk hiszen foglalt. Viszont vigaszdijkent kiderult a szepsege mellett mennyire hihetetlenul normalis a csaj (biztos voltam benne hogy nem lehet az, masnak gondoltam) es hogy tetszem neki. Nyilvan csak kulsoleg mert nem ismer. Nem mondta de egyertelmu, ahogy az is hogy odavan a pasijaert.

Amiota ez megtortent valahogy nem talalom amit kene. Csak lezengek de nem talalom a helyemet. Bevallom, kisse depresszios vagyok es onmarcangolo, ugy erzem en rontottam el az ostoba tevkepzeteimmel, hogy nem tettem oda magam, hogy tul sokat vartam tul sokaig dolgoztam rajta, hogy "eleg jo" legyek valakinek akit nem is ismertem. Zavar, hogy a szepsege miatt zugtam bele valakive, az is zavar, hogy nem biztam benne annyira, hogy elhigyjem belul is szep es talan ezert nem leptem meg soha azt a bizonyos nagy lepest mert feltem hogy csalodnek es osszetorne ami motival. Szegeny csaj, fogalma sincs mit okoz masoknak :D Jobban orultem volna ha az derul ki, hogy eselyem sincs nala vagy hogy egy ostoba liba. Leneztem magam meg ot is(ram mindenki mondta hogy milyen jol nezek ki de sosem hittem el). Most semmi celom, kezdem rosszul erezni magam. Fizikailag es lelkileg is ujra fajnak a regi sebek amiknek nem kellene. Nem szeretnem ha kicsuszna a talaj a labam alol amikor mar ilyen szepen haladtam. Ezt a kerdest is azert irtam ki mert nem alszom igazan. Semmi sem motival, ures az egesz. Mas lanyok sajna nem erdekelnek. O meg mar elment... Nemtudom feladjam-e, mostmar igazabol mindegy.

Ti mit tennetek a helyemben? Kulso szemlelo mindig jobban latja. Merre indulnatok, hogyan tovabb? Lehet meg nem alltam keszen ra, lehetseges, hogy par ev mulva ujra elem sodorja ot az elet? Vagy majd ugyis lesz mas? De en olyan ritkan leszek szerelmes. Szoval szerinted? Ha vegigolvastad akkor huh, koszi.