A férfiak miért nem tudják elfogadni, hogy a nőknek is számít a külső?

Hát kérlek, mit látok meg a másik emberből először? Nem a külsejét? Nahátakkormeg.

Ha pedig komolyan tervezel valakivel, akkor azt is számításba kell venni, hogy idővel öregedni fog, és azt kell majd nézni nap mint nap. Senki nem várhatja el, hogy egy olyannak a fejét nézzem, aki iránt semi fizikai vonzalmat nem érzek, ami ráadásul még rosszabb is az idő múlásával/öregedéssel.

Mikor kövér, szemüveges kislány voltam, azt hittem, minden sovány lány egy gonosz, buta, qrva, mert majd megevett az irigység.

Manapság itt látni ezt a férfiaktől. Amelyik férfi izmos, jóképű az biztos, ostoba, bunkó, szemét.

#12

Van akit irigyelek, de az általam jellemzett "hö hö az Erzsébet királyné férje meg a Erzsébet király b+!" stílusú minden mondatra 1-2 káromkodás embereket NEM.

A nők miért papoknak állandóan azvelfogadásról?

-fogadj el, hogy nem vagyok modell alkat, hogy el vagyok hízva (igazi férfi ugye nem csontokkal játszik vagy mi).

-fogadj el, hogy megereszkedtek/kicsik a melleim

-fogadj el, hogy narancsbőrös vagyok

-fogadj el, szőrös a lábam

Szóval egy igazi férfi az elfogadásról szól. Persze emellett jóképű, magas, sportos. Mert áz elfogadás csak addig tart, amíg a Cosmo tündérkét kell elfogadni, a mi jár neki rovatban már arról szól a fáma, hogy szó sincs kompromisszumokról, csak a legjobbat érdemli.

# 17

Nőként is teljes mértékben egyet tudok érteni azzal, amit írsz. A legtöbb nőtársam megvet, ha leírom, hogy a szülés nem indok arra, hogy úgy nézzen ki utána, mint egy disznó, és nem az az igazi férfi ismérve, hogy imádja a zsírpárnáit és narancsbőrét, mert a közös gyerekük hagyta azt a nyomot a testén, ezért neki gyönyörű. Azért is majd' felrobbannak, hogy ha kimondom, hogy minimum mérsékelni, de sok esetben el lehet tüntetni a narancsbőrt tudatos érkezéssel és sporttal (többek között nekem is sikerült). Azért pedig én vagyok a világ legostobább és szolgalelkűbb luvnyája, hogy tetszeni szeretnék a barátomnak, ezért nemcsak saját magamért, hanem érte is teszem azt, hogy sok energiát fektetek az alakomba, szépítkezésbe. Nemhogy nem kényelmesedek el lassan 5 év alatt, hanem még szebb vagyok sokkal, mint mikor összejöttünk, ő pedig büszke rám. Nem várnám el, hogy ugyanilyen büszke legyen, ha egy gödrös seggű zsírdisznóvá váltam volna. És nem csodálkozom az olyan férfiakon, akik ilyen esetben nem szexelnek az asszonnyal olyan szívesen. De ezért is rohadjak meg. :D

Meg persze azért is, mert elfogadom, hogy a barátom gamer. Ez is egy kedvelt téma. A többség egyből visszataszítóan reagál, ha játszik a barátja, rögtön azzal jönnek, hogy ez függőség, és, biztosan a játék a fontosabb, direkt akkor mennek oda "romantikázni", amikor a legjobban koncentrál a barátjuk, aztán megy a picsogás. Ahelyett, hogy elfoglalnák magukat ők is néha. Volt már, hogy mindenféle szolgalelkű, megalkuvó nőszemélynek lettem lehorva, mert elfogadom, hogy játszik, és felfogom, hogy előtte/utána igenis van ideje rám is, nem kell választani.

Azért is mindenféle naiv szerencsétlen, agymosott szoktam lenni, ha nem látok minden férfiban potenciális nemierőszaktevőt, csábítót, vagy hűtlen társat, hanem elhiszem, hogy szép számmal vannak teljesen jólelkű, tisztességes férfiak.

Vagy esetleg még az is jó volt, amikor a barátommal távol voltunk egymástól, és küldtem neki erotikus képeket, erre az egyik barátnőm lehordott, hogy kiszolgáltatom magam szextárgynak, és, hogy ő soha nem tenne ilyet. Zárójelben azt is megjegyezném, hogy ugyanez a lány megtiltja, hogy pornót nézzen a barátja, rendszeresen veszekedés van náluk ebből.

A kérdéssel is egyetértek, oltári sok hulladék férfi van, aki már azért is lehordja a nőket, hogy merészelnek olyan társat választani, akik tetszik nekik külsőre, de a női oldalon sem rózsásabb a helyzet a pofátlanság tekintetében.

Az egész emberiség nagy része no comment. Talán én magam is. :D