Miért kell egy nőnek felnéznie egy férfira?

"Egy elég nagy ellentmondást látok itt. Egyenjogúság van"

no ez ott véget is ér amikor a 4. re fel kell cipelni a szekrénysort

Mondták nektek valaha a szüleitek, vagy nagyszüleitek, vagy nagynénik, nagybácsik, szóval idősebb rokonok, hogy "büszke vagyok rád"? Ha igen, gondoltátok akkor, hogy ti többek vagytok, mint ők? Feltételezem, nem. Ez is valami olyasmi, legalábbis magam részéről ehhez tudnám legjobban hasonlítani. Nem kisebbíti a saját értékemet az, ha felnézek valakire.

Sajnos mostanában egyre többeknek problémát okoz az önállóság, ami nekem természetes dolog, én meg nem akarok egy felnőtt embert örökbe fogadni. A velem egy szinten lévőt ugyanúgy tudom tisztelni, mint azt, aki valami olyat ért el, amit én is szeretnék, de minimális rá az esélyem, vagy semmi. A tisztelet, a felnézek rá, a büszke vagyok rá, ezek hasonló fogalmak. Ez nem az alá-fölé rendeltségről szól.

Például szoktak itt írogatni privátban fétises pasik, akik a nők szolgálói akarnak lenni, de ez nem minden nőnek vágya, és ha erre ezek nincsenek tekintettel, az azt jelenti, hogy nem tisztelik a nőt, akinél bepróbálkoznak, akkor sem, ha ki akarják szolgálni, mert önző módon nincsenek tekintettel az ő hozzáállására.

Nem is értem, miért számolnak fel ugyanannyi emeletdíjat a szállítócégek, ha van lift, és oda befér a bútor, el is bírja a lift, és csak be és ki kell onnan pakolni, meg ha nincs lift és tényleg a munkások cipelik. Nem ugyanaz a munka, de ugyanazt a pénzt elkérik...

Mellesleg az 52 kilómmal én is cipeltem meg emelgettem a szekrényt, amikor költöztem, vagy most, amikor átrendezés volt. Apám rám szólt ugyan, hogy kicsi vagyok, ne tegyem, de nem lett semmi bajom. De vásárlásnál fontos szempont volt az is, hogy olyat vegyek, ami a liftbe befér, illetve lapra szerelt, mert azt könnyebb szállítani...

#12 Hjah, vagy amikor szoptatni kell az utódot...

#10 Amúgy meg tényleg király ez az emberi jog = női jog összehasonlítás. Szinte olyan, mintha a társadalom nem tenne különbséget drasztikusan férfi és nő között, és nem lennének külön a nőkre, és külön a férfiakra jellemző problémák. A férfiak 3szor akkora arányban követnek el öngyilkosságot, mint a nők, szóval valószínű, hogy a férfiaknál áms faktorai is vannak az öngyilkosságnak, mint a nőknél, míg a nőket sokkal valószínűbb, hogy megerőszakolják, vagy szexuálisan zaklatják, szóval más mértékű figyelmet igényel a női zaklatás jelensége. Arról meg nem is beszélve, hogy mondjuk a szüléssel kapcsolatban nincsenek emberi jogok, hiszen nem az emberek szülnek, hanem a nők, szóval már pusztán az ehhez kapcsolatos mizériák (gyes, meddig kell otthon maradni anyunak, ki fogja egyáltalán alkalmazni egy gyerekkel, stb) kifejezetten a női jogkörbe tartoznak, és ha csak úgy általában foglalkozunk az emberi jogokkal, akkor nem biztos, hogy megfelelő megoldást nyújthatunk ezekre a problémákra.

És ne felejtsük el, hogy emberi jogok mindig is léteztek, viszont a történelem nagy része a bizonyíték arra, hogy az elődeink jó mókának tartották kizárni ezekből a jogokból a nőket, és ha körülnézel, akkor láthatod, hogy manapság is rengetegen gondolkodnak így, szóval nem árt ébernek maradni.

Szerintem a női elvárásokat tökéletes felesleges ilyen jogi-társadalmi szempontból megközelíteni. A társkeresés olyan, mint egy piac. Be akarod szerezni a lehető legjobb "terméket" — az ellentétes nemű személyt —, a fizetőeszköz pedig te magad vagy, illetve a te különböző tulajdonságaid. A nők pedig — ha tetszik, ha nem — "értékesebbek" ezen a speciális piacon. Bár tény, itt sokaknak ezt nehéz elismerni, mert ebből az következik, hogy a férfiaknak nehezebb ismerkedniük. De ez itt csak zárójelesen álljon.

Viszont ők is individuumok, nem a "nő halmaz" egy-egy statisztikai elemei. Így individuális szempontok szerint döntenek; nem azért, mert ilyen vagy olyan "jogúság" van. Pont, mint te, vagy bárki más.

"Miért jó némelyiknek az, hogy okosabb, sikeresebb, jobban kereső párja legyen és minimum ugyanazokat a dolgokat érje el, mint ő. "

Leginkább a férfiak jelentős részének szokott ilyenkor kisebbségi komplexusa lenni.

Amúgy meg a felnézés nem jó megfogalmazás. Kölcsönös tiszteletnek kéne lenni.