Elhagytam a szerelmemet és most újra együtt vagyunk mert visszafogadott. Mit tegyek hogy jova tegyem a sok fajdalmat amit okoztam?

16 volt amikor összejöttünk én 19. Ő velem vesztette el a szüzességét én voltam neki az első normális párkapcsolata is. 4 évig voltunk együtt ami nagyon hullámzó volt mert volt egy csomó hátráltató tényező és probléma amit akkor még egyikünk sem tudott kezelni. Aztán eltávolodtunk egymástól én meg el kezdtem félre járkálni... Tudta meg minden, de a végére már megszokta, nem hagyott ott mindig megbocsájtott. Aztán amikor belezúgtam valakibe otthagytam de őszintén szólva kb fél évet örlődtem ezen a döntésemen mert nagyon nehéz volt. Utána még kapcsolatban maradtunk viszonylag ritkán de beszélgettünk azért.

Én éltem a kis életemet meg Ő is.

És úgy hozta a sors, hogy kb 2 és fél évre rá összefutottunk megint szemtől szemben is hát nagyon durva volt. Igazából zavarban voltam nagyon nem tudtam mit mondani de ő nagyon kedves volt, beszélgettünk sétálgattunk. Aztán valami elindult és végül már minden nap csak vele dumáltam mint régen. És szépen rájöttem, hogy senki soha nem fogja tudni Őt helyettesíteni az életemben és egyszerűen ő a másik felem. Beleszerettem újra, és amikor alkalom adódott próbáltam megcsókolni de nem engedte. Sőt találkozni sem akart többé, két hétig győzködtem. Akkor elmentem hozzá és bevallottam, hogy mekkorát hibáztam és sosem bocsájtom meg magamnak, de annyira szeretem és bármit megtennék, hogy újrakezhessem vele csak még egyszer, annyira hiányzik. Igazából sosem láttam őt sírni de akkor elsírta magát. Azt mondta fogalmam sincs min ment át miattam és tényleg nincsen. De ő még mindig szeret :((( Így végül most ott tartunk, hogy együtt vagyunk újra! Ő hihetetlen, úgy viselkedik mintha semmi sem történt volna, ugyan olyan kedves vidám és törődik velem, vigyáz rám mint régen. Én pont ezért is mert nem erre számítottam teljesen kivagyok. A fejemben gyártottam vagy 1000 magyarázatot erre arra ha majd veszekedne de nem... én viszont annyira rosszul érzem magamat, annyira szégyenlem amit tettem. Én viszont szoktam sírni emiatt, tudom hogy gáz. De tényleg úgy szeretem és látom mekkorát hibáztam. Belerondítottam a tökéletes szerelmünkbe és már sosem lesz olyan mint azelőtt. Tudom 100/99 ember nem bocsájtana meg vagy adna még egy esélyt egy ilyennek mint én.

Én csak meg akarom hálálni és boldoggá tenni az életét, ennyi. Más nem számít.

Mit csináljak, hogy jobb legyek?