Féltetek már a szerelemtől, miközben vágytatok rá?

Ha már ez a kérdés felmerült, akkor már szerelmes, csak még magának sem akarja bevallani.

Na most a szerelem legtöbbször nagyon erős fizikai vonzalmat jelent, de ha ismered a másikat és sok minden nem klappol közöttetek, például természetben életstílusban v. elvi kérdésekben akkor jól prognotizálható, hogy hosszú távon mégsem lenne jó nektek együtt. Érted? Az értelem belátásra késztet.

Igen, volt velem ilyen. Egy fiú nagyon teljesen belém volt zúgva, soha senki nem szeretett még ennyire, én is éreztem valamit iránta, de féltem az érzéseimtől és akárhogy próbálkozott lepattintottam,az is benne volt, hogy évfolyamtársak is voltunk és nem akartam ebből bonyodalmakat, ő végül megértette, de félévre rá kiderült, h még mindig odavan értem,én azonban akkor is nemet mondtam, aztán később végül elváltak útjaink, ő talált egy lányt, akivel összejöttek és azóta is együtt vannak. Na mindegy,így utólag már nagyon bánom, hogy lepattintottam, életem legnagyobb baklövése volt, hogy egy ilyen rendes fiút elküldtem. :(

#3: azért mert olyan élethelyzetben voltunk, illetve vagyunk most is (csak már a kapcsolat téma nem aktuális köztünk), hogy tudtuk, hogy nagyon kicsi esély van rá, hogy hosszú távon együtt maradjunk, így pedig nem láttuk értelmét. Nem volt könnyű döntés, elhiheted.

Igen volt ilyen, évek során rájöttem ez azért van mert szüleim elváltak és emiatt, mivel felismertem és kemény önismeretet tartottam, remélem többé nem fordul elő.

Igen volt egy csomó ilyen mikor szerelmes voltam egy lányba de nem tudtam hogy ő mit érez szóval igy egy nagy kérdőjel volt az egész es rettenetesen nyomasztó volt rendesen rosz érzés mert ha jelzem iránta való érzelmemet akkor lehet hogy pattint és én az ilyet akkora csalódásnak fogom fel szóval ige féltem már a szerelemtől.. 18/f