Van úgy, hogy egy egyedülálló férfinak "csak" nagyon szimpatikus egy egyedülálló és egyébként vonzó nő?

Miért ne lenne? Nekem is van olyan férfi ismerősöm, akivel sokat dumálok, szoktunk együtt "lógni", de számos tulajdonsága alapján nem tudnék vele kapcsolatot elképzelni. Minél jobban megismerem, annál kevésbé. Ezt hívják haverságnak.

De más is elképzelhető: pl. az illető nem akar egyáltalán párkapcsolatot, csak barátkozik. Van ilyen férfi ismerősöm is. Eléggé megégette magát, az, hogy nőkkel barátkozik, számára egyfajta pótlék, de semmilyen körülmények között nem kezdene kapcsolatba senkivel, attól ugyanis fél, mint a tűztől.

Aztán olyan kollégám is volt, akivel egy időben hasonlóan jól elvoltunk, munkaidő után is. Róla egy idő után azt kezdtem gyanítani, hogy valószínűleg meleg. Bizonyos megnyilvánulásai erre utaltak.

Szerintem felnőtt emberek között inkább az a ritka, ha megvan a vonzalom és nem lépnek egymás felé a felek. Annak mindig oka van.

Nézd, nekem úgy jön le, hogy neked tetszik a férfi, és nem érted, miért nem közeledik "úgy" is.

Én sokszor lógok nőkkel, egyedülállókkal is, akár kettesben is. Nem szoktam az érzelmi életemet kiteregetni, de meleg vagyok, ami nincs kitéve a homlokomra. Ennek ellenére soha nem volt abból gondom még, hogy egy nő akart valamit, és kínlódott volna, hogy miért nem kezdeményezek. Egyszerűen nem úgy alakítottuk a dolgokat, és ezt mindenki megértette.

Egy "lógás", "iszogatás" alapján is meg lehet mondani, hogy ez baráti vagy nem: flörtölős, kétértelmű megjegyzések, érintések, további találkozók gyakori felvetése. Ha ez nincs, akkor ne "képzelj többet" bele. (Még ha van, akkor is szórakozhat veled a másik fél.)

Ha úgy érzed, neked ez a férfi bejön, akkor viselkedj úgy, hogy egyértelmű legyen számára, ez neked nem barátkozás. Aztán mérd fel a reakcióit.